Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Forradalom után… A hatalmi restauráció jellegzetességei Szolnok megyében (1956–1958)

1957 januárjában a megyei rendőrfőkapitányságokon, így Szolnokon is, önálló hatáskörrel politikai nyomozó osztály alakult. A megszüntetett ÁVH tagjait, mintegy 97 személyt, felülvizsgálták, megállapították, hogy „valamennyien becsületes munkásemberek" és a karhatalom alakulatain kívül a politikai nyomozó osztályban alkalmazták őket.'2 A terror kiszélesítésében akadályt jelentettek a törvényességnek legalább minimális betartásához ragaszkodó ügyészek, akik a pufajkások visszaéléseit igyekeztek korlátozni. Kiss Endre megyei főügyész Kanász Béla alezredestől, a Szolnok megyei karhatalom parancsnokától több esetben kérte a törvénysértéseket elkövető pufajkások felelősségre vonását. 1956. december 30-án Jászapátiban a forradalmi bizottság tagjait, mintegy 10-15 személyt a karhatalmisták összeverték, majd hazaengedték őket. Tiszaföldváron, a mezőtűri téglagyár telephelyén a forradalom alatt leváltott igazgatónő visszahelyezésével verekedést provokáltak, majd az űj igazgatót, a munkástanács elnökét és az irodavezetőt letartóztatták. A sértettek a megyei főügyészhez fordultak segítségért, mire Kiss Endre a karhatalom parancsnokához intézett levelében kilátásba helyezte, hogy hivatali kötelessége szerint a felettes hatósághoz fordul, amennyiben nem vonják felelősségre a visszaélések elkövetőit. Bár Kanász alezredes tagadta a tiszaföldvári atrocitást, január 15-én mégis elrendelte négy karhatalmista leszerelését. Nem sokkal később dr. Nádas Gyula ügyész fordult a megyei karhatalom parancsnokságához. Az ügyésznek dr. Lenczi Gyula tiszasülyi orvos tett panaszt, akit egy helyi rendőr őrmester és a pufajkások megvertek. Ugyanezek a személyek Veres Györgyöt, a Tiszasülyi Állami Gazdaság brigádvezetőjét is bántalmazták. A körülmények gyors változása miatt, az ügyész akciója valószínűleg már nem járt sikerrel. Dr. Nádas Gyulát rövid idő műlva az egri ügyészségre helyezték át.53

1957 januárjában tisztogatásokat hajtottak végre az ügyészségen és a bíróságon is. Kiss Jenő ügyészt, Dankó Sándor és Szabó Sándor bírókat a forradalomban való részvételükért fegyelmivel távolították el, és Dankót később börtönbüntetésre ítélték.54 Az állásukban meghagyott ügyészekre és bírókra óriási politikai nyomás nehezedett, csakúgy, mint az ügyvédekre, akiket a megkezdődő politikai perekben védőknek kirendeltek. Volt olyan vezető beosztású bíró, aki kezdetben kiállt a megyei bíróságon alakult forradalmi tanácsba beválasztott beosztottjai mellett. Őt rendezetlen magánéletére hivatkozva kívánták elmozdítani posztjáról, míg az ügyvédek egy részét osztályidegen származásukkal tartották sakkban. A bírók esetében politikai részrehajlásért csupán dr. Holma Géza ellen kezdeményezett vizsgálatot a

52 BERKI, 1992. 16. p.

53 JNSZML XXXV. 61. f. 8. fcs. 1957. 5. ő. e.

54 JNSZML XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 31. ő. e.

145