Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Forradalom után… A hatalmi restauráció jellegzetességei Szolnok megyében (1956–1958)
alapismereteket szerezhetnének.25 Erre azonban már nem került sor, mivel 1957 májusára a munkástanácsok Szolnok megyében is szinte mindenütt feloszlottak. Május 10-én a legjelentősebb nagyüzem, a Szolnoki Járműjavító munkástanácsa beszüntette működését.26 Az önállóságukat teljesen elvesztett szervezetek fenntartása már csak teher volt a munkások számára, amelytől maguk is megszabadulni igyekeztek. Az ellenállás illegális formái, a karhatalom és a rendőrség november 4-e után Szolnok megyében a november 4-i jászberényi tűzharcon kívül, nem került sor jelentősebb fegyveres összecsapásra, Szolnokot a budapestiek kis Moszkvának nevezték, mert a lakosság nem akadályozta meg a szovjet csapatok átvonulását.27 A szovjet katonai egységeket november 4-e után a megye területén sehol sem érte támadás. Előfordult azonban, hogy a helyi rendőrt lefegyverezték, puskáját és pisztolyát elvették, mint november 21-én Jánoshidán. December 12-én pedig a karcagi honvédlaktanya kerítéséhez vágtak kézigránátot és lőttek ki rá géppisztolyból sorozatot ismeretlen tettesek.28 A rendőrségi napi jelentésekben inkább csak röpcédulák terjesztéséről, a Kádár-kormány plakátjainak leszaggatásáról és egy esetben vasúti telefonvezetékek elvágásáról olvashatunk, ezek számítottak Szolnok megyében az ellenállás legextrémebb formáinak. A röplapokat többnyire diákok, a jászberényi, karcagi és kisújszállási gimnáziumok, valamint a Szolnoki Gépipari Technikum tanulói készítették, akiket akcióik után le is tartóztattak.29 Tiszaföldváron a helyi gimnazisták és a közeli Martfűi Tisza Cipőgyár munkásai egyaránt terjesztették a röplapokat és sztrájkra szólító felhívásaikat. December 19-én legalább 1500 röpcédulával árasztották el a községet, rajta „Éljen Nagy Imre, le Kádárral " felirattal. Ezen a településen 1957. március 15-e előtt is találtak nagyobb mennyiségű „MUK" (Márciusban újra kezdjük) röpcédulát.3" Kunhegyesen és Karcagon felnőttek is készítettek röplapokat, ezért később népbíróság elé állították őket, és aránytalanul súlyos büntetéseket szabtak ki rájuk.31 Kunhegyesen a Kádár Jánost 25 JNSZML XXXV. 61. f. 8. fcs. 1956. 2. ő. e. 26 PMLXXV. 2. b.B. 1912/1957. 27 KAJÁRI, 1996. 118. p. 28 KAJÁRI., 157., 497. p. 29 JNSZML XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 26. ő. e. 30 CSEH Géza: Az 1956-os forradalom eseményei Tiszaföldváron a levéltári iratok tükrében. In: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Müzeum Közleményei, II. kötet. Tiszaföldvár, 2007. 92. p. 31 PMLXXV. 2. b.B. 1910/1957. 134
