Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

TANULMÁNYOK - VADÁSZ ISTVÁN: Abádszalók burgonyatermesztése

ember. Egy fészekbe 1 szem krumplit raktak, csak 1 szemet. De nagyon fontos volt, hogy annak legyen 2-3 csírája, jó egészséges, zömök 1-2 cm-nél nem nagyobb „fénycsírája", ne „cérnahajtás, fonalszerű csíra". A vékony, megnyúlt cérnahajtás ugyanis a beteg burgonyagumó biztos jele, de a hosszúra nyúlt, vékony, sötét helyen nőtt fehér hajtás sem volt jó a kiültetéshez.

Kakóék visszaemlékezése szerint a február legvége és március 20. között elültetett krumpli - ha nem fagyott le a hajtása - három hét múlva kikelt. Ez tehát azt jelenti, hogy a krumpli ültetésére igen korán is sor kerülhetett. Az 1950-es évekből származó dokumentumok is azt tanúsítják, hogy április elején általában már az egyéni gazdaságokban mindenhol túl voltak a vetésen. Sőt 1951. április 13-án egy ellenőrzési jelentés azt jelzi, hogy „... szabotálást tapasztaltak", mert az egyik 28 kh-as „kulák" a „Községi Tanács által készített vetéstervet egyáltalán nem hajtotta végre. ... a vetéstervben 400 négyszögöl burgonya vetését irányozták elő. ezzel szemben a földterületének legjobb részén 850négyszögölet vetettbe... "14

Vetés után előbb lapos kapálást kellett végezni, a kelés után, ha volt a földön dudva ha nem, mert ennek talajlazító szerepe volt. Ez jó mély kapálás volt, azért, hogy a töltögetéshez laza legyen majd a föld. Az első lapos kapálást 10 nap múlva követhette a töltögetés. Ha kicsi volt a krumpli, vagy lassúbb volt a fejlődése, akkor ezt a munkát esetleg kétszer is el kellett végezni később. Az 1950-es évek elejéről származó írásos forrásaink szerint az akkori politikai légkörben „természetesnek" mondható, hogy a kétszeri töltögetést „ellenőrizték". 1951. június 9-én például azt jelentették, hogy a „burgonya töltögetése már nem is állapítható meg, mert már a jégkár következtében megkezdték a felszedését". Egy. két évvel későbbi, 1953. június 25-i jegyzőkönyvből pedig azt tudjuk meg, hogy 433 kat. hold burgonya területén „... már megvolt a kapálás, az első és a második töltögetés is. "15 A kisüzemi gazdaságban a töltögetések után már csak dudvázó kapálást lehetett végezni. Ha nagy volt a gyom, akkor azt kikapálták vagy krumpliszedés előtt, lekaszálták a dudvát. Erre különösen az őszi szedés esetén volt szükség, mert akkor a nyári gyomok feltörése miatt eldudvásodhatott a föld.

Ha jó volt az idő és nem voltak az ültetés után fagyok, akkor június közepén már volt korai, újkrumpli. Kakó Pál elmondása szerint az apja idejében is előfordult, hogy szántották a krumplit, de az eke a kiforgatáshoz sérthette a gumókat. Ezért itt nem ekével szántották vagy ásták a burgonyát, hanem krumpliszedő kapával, „krumplivágó kerek kapával" szedték fel.

14 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban: JNSZML) Abádszalók, Közigazgatási iratok 1950-1951 81/K-V/-82/A-R III. B5, K.82-40/1951 iktatószámú, 1951. április 13-án kelt kulák ellenőrzésről szóló jelentés

15 JNSZML Abádszalók, Községi Tanács VB. Jegyzőkönyvei 1950-1954: 1951. június 9-i VB ülés és 1953. június 25-i VB ülés.

116