MDP Szolnok Megyei Titkároságának iratai 72. ő. e.

b/. A munkaképes lakosság számának a megállapítása kiindulási alapként az 1949 évi népszámlálásból- döntőbben pedig a területi korstatisztikébó1 a gyakorlatban leellenőrzött területi számokból nyert megállapítást. c/. Á foglalkoztatottak számánál részben a meglévő statisztikai területi adatokra, döntőbben pedig a tájegységi adatokra támaszkodtunk. Á munkaképes lakosság és a foglalkoztatottak száma között jelentősebb ni vókülömbséget mutat a márleg. Ez még jobban kidomborodik akkor, ha a mutatkozó külömbséget összehasonlítjuk a megye területén feIbaszabadithatő munkaerők számával. Itt megjegyezzük azt és rámutatunk arra, hogy Szolnok megye területén j- lentékyeny és számadataiban is leellenőrzött fegyveres erő van, melynek figyelembe vételével készült el munkaerő mérlegünk* d/. A mezőgazdasági szektorában foglalkoztatottak számának megállapításánál felmértük azt, hogy a III. évnegyedben milyen munkálatokat kell még elvégezni s ennek elvégzésére mennyi munkaerő szükséges. Figyelembe vettük továbbá azt is, hogy a magánszektorban az állattartás, illetve az'állat gondozás mennyi munkaerőt vesz igénybe* Itt az .állatstatisztika szolgáltatott biztos tervezési alapot. Tekintettel voltunk a munkaigényesebb növényféleségek területi és megyei kereteire. Ezen felmérés alapján kitűnt az, hogy az összes munkaerő szükséglet 1 kat hold szántóra vonatkoztatva 18 munkanap a III, évnegyed folyamán. Ezt a megállapított normát vettük alapul a mérlegmunkánknál, e/. A megye területén felszabaditható munkaerők számának megállapításánál a rendelkezésünkre álló születési statisztika alapján kivettük a terhes és szoptatós anyákat, valamint a 6 éven aluli gyermekek statisztikájánál az anyák 50 jé-t .abból a gyakorlati kiértékelésből kiindulva, hogy a gyakorlati tapasztalat szerint kb. 50 $> az, ahol i yen kiskoru'gyermekek mellett az anya a termelésbe rendszeresen belefolyni nem tud. De támaszkodtunk ezen számadatunk fceá]lításánál azon körülményre is, hogy megyénk területén a napközi otthonok terén igen szük a keresztmetszet. Főként vonatkozik ez éppen a III évnegyed utolsó hónapjára, amikor a nyári napközi otthonok is már üzeme ni megszűnnek. y Ugyancsak kihagytuk a betegforgalmi statisztika számadatait szerinti $-os arányban a beteg, munkaképtelen személyeket is, f/. A III. évnegyedben a mozgósítható munkaerők számának a megállapításánál ugyancsak figyelemmel voltunk a Munkaerőtörvényekre, mely szerinti az 50 éven felüli nők távolsági munka végzése szempontjából mellőzhetők. A munkaerő mérlegben kimutatott felszabaditható munkaerő és főként a mozgósítható munkaerő számadataihoz még ennyit: Szolnok megye területén jelentős mennyiségű és területű, nagyon is munkaigényes gazdasági és iáari termeivények vannak, melyek még a III évnegyed ben is komoly munkaerőt kivárnak. Ez a magyarázata annak, hogy jóllehet •a megye mezőgazdasági jellegű, mégis viszonylag alacsony a felszabaduló, tehát más területre irányitható munkáslétszám. Ennek e1átámasztás ás ára ei lég tekintetbe venni azt, hogy pl. cukorrépábó1 19.900'kat.hold,gyapotbó1 5.000 kat.hold, riszből, illetve öntözésesből pedig 19.200 kat.hold az érintett terület. Ezen tényekhez hozzá jün még azon körülmény is, hogy a gabona cséplési és behordási munkálatai átnyúlnak az évnegyed utolsó hónapjába is, Szolnok, 1951. évi aug.18. Zsemlye Ferenc s.k. vb.elnökhelyettes.