MDP Szolnok Megyei Titkároságának iratai 72. ő. e.

ugy lesstgeahetjük azt, hegy malmaink kihasználása nem gazdaság©* és ások üzemeltetése a népgazdaság ssompontjából költséges. 3 ekkor jön a tanáosok legfontosabb faladata, Kalomegységenként koll a kérdést kiértékelni, kalmonként koll megnézni att, hogy az egyoo malmok kapacitása ívnegyeudenként, fragy at éri előirányzat tükrében hogyan van kihasználva. Ennek elbírálása a következő: 2/. Mognéssük azt, hogy mennyi a malom napi kapacitása. *.st át vonatkostatjuk évnegyedre, vagy egéss évro • ugyan akkor néasük azt is, hogy oson előiránysatra mit őrölt lo ténylogoaon. Ennok össsevetéséből jön asután as, hogy a malom hogyan is van ténylegoaon hassnositva, Üs as Összevetés rondkivüll fontos. Ugyanis megállapításunk az, hogy egyes malmok pl. as I. évnogyodi torvét 100 j&-on felül tolj esi tette * ugyanakkor kapacitás klhassnálása esak 38-40 S ebből azonnal lo is vonhatjuk a legközvetlenebb megállapítást arra, ogy a tarv késsltés, illetőleg a terv teljesítés ^í-a a malomiparnál as elmúlt gasdasági évbon nom fedi egyben a gaadaságosság elvét is. Tehát elsősorban a kapacitás kihasználást kell j£-an megállapítani. A további vissgálat pedig terjedjen ki a következőkre: a/, milyen a malom fekvése. Ha pl. vasútállomástól távol van agy a kereskedelmi őrlésben a gabona odassállitéza-elszéllitása as önköltséget emeli. b/. milyen a malom üzemi és gépi borendeaéso. Ha ugy a malmi, mint pedig a gépi réss rosss állapotban van, ugy elsősorban az ilyen malmot kell leállításra javasolni. Általános tapasztalat ugyanis az, hogy az államosított malmoknál főként a hajtóerő as, mely sok üsembon komoly összegű felújításra szorul, .eg koll állapítani azt is, hogy a malomnál 1 q buza megőrl'sére menynyi mennyiségű a megye területén mely malmoknál a leggazdaaágágtalanabb az .üzem fonntartáza. A malmi réss vizsgálatánál ki koll térni arra ia, hogy a 'malom a kötelező típus kiörlésnok elogot tud-o tenni. o/. Igen momelyaa vizsgálat tárgyává koll tenni ast is, hogy a malmok hány műszakban dolgozik. Számításaink igasolják, hogy minden malomnál, mely eoak 1 műszakban dolgozik ós

v asénfütésos, napi több q ffitőanyag veszendőbe megy. a termelés szempontjából a felmelegítéseknél és veszendőbe megy az üzem lezárása után. Enr.ok kiküszöbölése csak agy megye területén is évi komoy menynyiségü ssén s egyben Ft, megtakarítás is népgazdaságunknak. d/. Komolyan figyelembe veendő a raktár kérdés is. Tekintettel arra, hogy a jövő malmai készletre s igy szállításra is dolgosnak igen fontos kérdés as is, hogy megfelelő térfogatú raktárhelyiséggel rendelkezzenek. Tehát nemzetgazdaságilag szükséges az is, hogy azok a malmok legyenek leállítva, ahol a raktáraknál zsük keresztmetszet mutatkozik s uj raktárak létesítésére komoly beruházási összeg szükséges. o/. Döntő továbbá a területi rendesésnél as, hogy as egyes üzemogyoégok mennyire ellátottak szállító oszkössel. Ha pl. ogy malomegység saját autóval rendelkezik, ugy ogy 10-12 km. távolságra működő eseretelep q-kónti összköltsége osak 1.50 Ft., tehát gazdaságos. De hasonló a helyzet még a lófogatu megoldásnál is. Itt is a q-kéntl költség 1.20 Ft. ugyanezen távoleágra és mennyiségre a Belspod igénybe vétele már 4 Ft. \