MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1956. március 23. - 1956. augusztus 3.

1956-03-23

Csorbán és másutt a pártszervezet vizsgálja ós figyelemmel fcisóri a költségek alakulását, a párttagsággal és a dolgozókkal azt meg* beszéli és rendszeresen megmutatja a tennivalókat - másutt viszont ezt elmulasztják. A gazdasági vezetés aem elemezte és elemzi sok esetben, hogy amit termel, mi a költsége, mennyibe kerül és hogyan lehetne a költségtényezőket lejebb szőri tani. Számolják ki a kunszentmártoni elvtársak, mennyivel csökkenthették volna a veszteséget, ha-nem 268 Ft-ért, hanem a hékl és a felsőjászsági gazda* Ságokhoz hasonlóan 87 Ft-ért terítitek volna egy inázsa kukoricát. A tiszafurad-Kocsi Állami Gazdaság pénzügyi helyzete is másként alakult volna, ha nem 4,81 Ft-ért termeltek volna agy lit6r tejet, hanem annak költségét legalább a pusztakürti 2,83 Ft-ra szorították volna le. Sorolhatnánk a példákat tovább. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusából tanulni kell az állami gazdaságokban dolgozó elvtársaknak. Meg kell szívlelnünk a Központi Bizottság beszámolójában elhangzott útmutatást, mely szerinti "Minden szovhoznak észszerűbben kell kihasználnia a rábízott földeket, lényegesen csökkentenie kell a termeléssel kapcsolatos anyag- és munkaráfordítást és magas jövedelmű üzemmé kall válnia", - Ez most a legfőbb kérdés a mi állami gazdaságainkban is* Az 1956-os esztendő még alőttünk van* A lehetőségeket ne mulasszuk el, ha ezt a fontos útmutatást valóra akarjuk váltani. Elvtársak! A mezőgazdasági termelés lényeges emelése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése Szolnok megyében - ahol a szövetkezeti mozgalom jelentősen előre haladt - majd nem kizárólag attól függ, hogyan gazdálkodnak a szövetkezetek, hogyan nő a közös vagyon és a tagság jövedelme. Nem uj dolog annak kijelentése, hogy nálunk ebben a kérdésben a mult évi figyelemre méltó előrehaladás mailett is komoly hibák voltak és vannak, de ' most a XX. kongresszus vitájának és határozatainak tükrében e hibák veszélyességét még inkább kell látni. Nem mulaszthatjuk el kijelenteni, hogy sok ezren dolgoznak a mi szövetkezeteinkben vezetők, pártmunkások és egyszerű tagok, akik rendkívüli-erőfeszítéseket tettek már a mult évben ls e hibák leküzdésére. Joggal és büszkén mondhatjukt szövetkeze teink erősebbek, szervazettebbek, mint az előző években voltak és a hibák, amelyek ma még fennállnak kizárólag olyanok, amelyek részben a mi, részben a szövetkezeti vezetők helyszinen elkövetett mulasztásaiból származik. A mult évi előrehaladásról és az ez évi munkáról tanúskodnak szövetkezeteink most elkészített évi üzemtervei is* Ezek a tarvek nem mondhatók még hiba nélkülieknek, da alapjaiban jók, megfelelőek ós megvalósíthatók. A tervezett termésátlagok, az egyes növényféleségek területi aránya kedvezőbben alakult a tervekben, mint az elmúlt évben, ami a jövedelmezőség biztosítása terén is elengedhetetlenül fontos* Bár nem lehetünk megelégedve a kukorica vetésterület növekedésével, ami az elmúlt évhez viszonyítva 28 százalékot emelkedett, de ez az emelkedés számunkra feltétlen biztató és ha jól dolgozunk, ezt a vetésig még mintegy 12 százalékkal meg tudjuk emelni* Bzen a kukorica vetésterületen ha alkalmazzuk a vetésben és a müvelésben a fejlettebb módszereket, biztesitanl tudjuk szövetkezeteink állatCLlományának a sattte* ságas magas tápártákö. ab rak takarmányt. Biztató az a vonás is, ami a szövetkezetek terveiben kifejezésre jutt az uj és jövedelmező üzemágak kiszélesítése* Ebben a gazdasági évben szövetkezeteink tervbe vették,