MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1956. március 23. - 1956. augusztus 3.

1956-08-03

Engednék meg egy-két számon keresztül bemutassam, hogy sz ismert márciusi határozat óta az építőipar fejlődésében, gazdasági eredményeiben milyen eredményeket értünk el. Az ismert márciusi határozat előtt az építőiparban az egy főre eső termelékenység 3500-3800 ft. - nagyon titkán 2 4000 forint volt. A márciusi határozat után - és már ebben az évben is - 4000 ft fölé emelkedett az egy főre eső őftje-i termelési érték. De többet is el lehetne érni, ha a műszaki dolgozók megfelelő létszámban irányithatnák a munkát és §Sit- az adminisztrációval volnának elfoglalva. A tényleges helyzet sajnos még ma is az, hogy az építésvezető nem vezeti a munkát, az épitésvezető a táblázással, a felméréssel, és egyéb olyan műszaki adminisztrációval foglalkozik, melynek áe nagyrésze még mindig íelésleges. A másik tény az, hogy a kivitelező vállalatok nem kapják meg a szükséges műszaki létszámot, mert sajnos az épitésügyi minisztérium műszaki, illetve inproduktiv létszáma 1951-hez viszonyítva mintegy 100 %-kal emelkedett a munkahelyek rovására. Mi épitőmunkások örömmel fogadtuk a KY legutóbbi határozatát, és mi is azt várjuk ettől a határozattól, hogy a mi viszonyainkban is lényeges változás legyen. Lényegesen csökken a bürokrácia, többet lehet foglalkozni a munka műszaki irányításával, a dolgozók problémáival, mindennapos dolgaaikkal. Ugy gondoljuk, hogy a KY legutóbbi határozatának eredményeként az épitésügyi minisztérium területén'is feIszámoljáteazokat á gátló körülményeket, amelyek most még bennünket a tényleges operativ irányítástól elütnek, mert fontosabb egy határidős jelentés- bár annak lényeges szerepe a gazdasági vezetésben nincs is - mint az, hogy a munkánál operatívan beavatkozva tudnánk irányítani. Örömmel üdvözöljük a határozatnak azt a részét, mely a személyi kuétusz káros hatásának felszámolásaként lehetővé tette egyrészt az ipar, a népgazdaságon belül a protekció felszámolását, másrészt hogy már többé nem választ el bennünket a személyi kultusz káros hatásából származó rossz viszony a testvéri Jugoszláviával, örömmel üdvözöljük, hogy a személyi kultusz káros hatásából számrazó viszonyokat a KV felszámolja és jó szomszédi viszonyt tudunk kiépíteni a testvéri jugoszláv néppel. Különösen az épitőmunkások között sokan vannak, akik «e» 194-7-4-8-ban Jugoszlávia különböző területein építettek és ismeretséget kötöttek a jugoszláv néppel. Meg kell hogy mondjuk, hogy az épitő-