MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1955. február 17. - 1955. szeptember 21.
1955-03-12 - 1. Beszámoló a Központi Vezetőség 1955. márc. 2-4-i ülésének határozatából adódó Szolnok megyei feladatokról. Melléklet: beszámoló, felszólalások szövege
A mezőgazdaság szocialista átalakításában a legnagyobb szerepe talán a meglévő termelőszövetkezeteknek van. Többek között azért, mert az ő példamutatásuk, jó gazdálkodásuk és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal való jó viszonyuk teremti meg az előfeltételét annak, hogy a dolgozó kis- és középp arass tok nagy tömegei rálépjenek a szövetkezés útjára. Itt azonban a legdöntőbb ugyancsak a termelés, ez mindennek a mérője. Ez mutatja, hogy a szocializmus épitését hogyan segitá ük elő, mennyi búzát termelünk, mennyi a tejtermelésünk stb. eia szabad azt hinni, hogy itt csupán az egyénileg gazdálkodók közötti agitáció a termelőszövetkezeti fejlesztés"legdöntőbb része. Legdöntőbb rÓ3zet a többteriaeléa, és a termelőszövetkezeti tagok jólétének szakadatlan növekedése! Különösen nagy feladat hárul a szövetkezeti fejlesztés szempontjából a szolnokmegyei kommunistákra, akik eddig is élenjártak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében és elérték, hogy a szocialista átalakítás Ügye Szolnok megyében jóval előbbre haladt, mint másutt. De mindjárt hozzá kell tenni, hogy elvárja pártunk a Szolnokmegyei kommunistáktól, hogy ezután is élenjérj-a nak e téren a szövetkezeti gazdaságok felvirágoztatásában és továbbfejlesstősében. Nagyok az előttünk álló feladatok, elvtársak, hiszen a falu átalakításában nekünk uj társadalmi rendszert, uj országot kell teremtenünk. Teljes joggal merül fel a kérdést ki tudná más végrehajtani ezt a nagy munkát, mint a kommunisták? A válasz nem is lehet kétséges. TJj társadalmi rendet teremteni, uj tipusu szövetkezeti parasztságot kialakítani c3ak a párt szervezett ereje képes a kommunisták lelkes, embertői-emberig menő munkájával. Meg tudott volna oldani a mi pártunk olyan nagy feladatokat, mint a földosztás, vagy a reakció visszaszorítása a hatalomból akkor, ha a kommunisták nem szálltak volna harcosan szembe az elmúlt tiz esztendő különböző időszakaiban a reakció százféle mesterkedésével; ha nem világosították volna fel a dolgozó tömegeket és nem szoritották volna ki a reakciós, ellenséges elemek hangját és nem szorították volna ki befolyásukat? Csak a párt ereje, a párttagok harcos munkája tette lehetővé, hogy tiz év alact a szocializmus épitéseben olyan nagy sikereket érjünk el, mint amilyeneket elértünk. Ma viszont minden párttagunknak el kell gondolkodnia azon, hogy vajon egységesen szenibeszáll-e minden párttagunk azokkal, akik a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban 8 órás munkaidőt hirdetnek, akik a háztáji gazdaság mértéktelen megnövelésével a közős gazdaságot akarjak gyengíteni, azokkal, akik a termelőszövetkezetekben a közösség vagyonát pazarolják és ezzel fékezik szövetkezeti gazdaságaink gyors fellendülését. Bizony, elvtársak, őszintén meg kell mondani, hogy itt mulasztások vannak a kommunisták részéről, és ha a párt mostani határozatát következetesen akarjuk végrehajtani, akkor ehhez az kell, hogy a kommunisták egységesen, vállvállmellett szálljanak szembe szövetkezeti mozgalmunk fejlődését akadályozó minden tényezőkkel. Meggyőződhettünk több esetben arról, hogy az osztályellenség nem tette le a fegyvert. És, ha azt látjuk, hogy a termelőszövetkezetekben nem jól mennek a dolgok, akkor ©mögött nekünk sokkal jobban kell keresnünk az ellenség kezét, mint ahogy eddig tettük. A becsületes dolgozók körében pedig
