MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1955. február 17. - 1955. szeptember 21.

1955-03-12 - 1. Beszámoló a Központi Vezetőség 1955. márc. 2-4-i ülésének határozatából adódó Szolnok megyei feladatokról. Melléklet: beszámoló, felszólalások szövege

U n g, o g Tibor elvtárs . Kunsztmárton JB első titkára: Elvtársaki Ugy érzem, amikor ezen az aktíván hoz­zászólok, el kell mondanom azt, hogy ennek az aktívának a fel­adata a korábbi aktivátói eltérő. Olyan Idában Olt össze ez az aktivá, amikor a párt Központi Vezetősége világosan tis&ázta előttünk a veszélyt, ami általában a gazdasági, a politikai és az ideológiai téren van az országban. Ez aktivaülés jelentősé­gének lényegesen el kell térnie az elmúlt évek aktivaüléseitől. A felsaílalásokból nem érzam azt^ hogy az elvtársak a Központi Vezetőség határozatának megfelelően erélyesen indítanának har­cot a jobboldali veszély, az elhajlás ellen, pediga Központi Vezetőség határozata világosan megmutatta és megmutatja, hogy a jobboldali veszély gátlója az előrehaladásnak. A Központi Vezetőség határozatának megjelenése után értékeltük a kunsztmártoni járás helyzetét. A határozat távolabb és sok felé megszabja a pártszervezetek feladatait. A járási párt-végrehajtóbizottság a ml járásunknak megfelelően meghatározott néhány feladatot. A legfontosabb az, hogy a párt­szervezeteknek erejüket nem kiméivé biztositaniok kell a párt egységét, amely az elmúlt idők eredményének alapját képezi. Csak egységes párt tud komoly eredményeket felmutatni, olyan párt, mint a mi pártunk. Éppen ezért a járási párt-végrehajtó­bizottság a párt egységéért folytatott harcot fő feladatnak te­kinti. Ugy gondoljuk, hogy a Központi Vezetőség határozata után - amely megmutatja falun is, hogy milyen veszélyes a jobboldali elhajlás - móginkább sürgető a Politikai Bizottság határozatá­nak végrehajtása, mely a falusi pártszervezetek megerősítéséről szól. Pontos és komoly feladata járásunknak az is, hogy a sajátosságnak megfelelően felzárkózzunk a tsz városok mögé és a tsz mozgalomban legjobb eredményt elért járások mögé. Ezen a téren járásunknak sok pótolni valója van. Mi volt az akadály? Elsősorban az, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság nem foly­tatott következetes harcot, pedig ez fontos volna a mezőgazda­ság nagyüzemi átszervezése érdekében. Olyan helytelen nézetek terjedtek el járásunkban, hogy rendkívül sok a szőlőterület és ez gátolja a tsz mozgalmat. Ez nem igaz. Ezt bizonyltja az a tény, hogy a mult esztendőben anélkül, hogy agitált volna a já­rási párt-¥égrehajtóbizottság vagy a falusi pártszervezetek, 35o-en választották a nagyüzemi gazdálkodás útját: a termelő­szövetkezetet. Másik súlyos hibás nézet, ami még jelen pillanat­ban is gátolja a tsz mozgalmat, hogy a tsz-ek rosszak. Meg kell mondani őszintén, elvtársak, hegy sok baj, hiba van tsz-einkben, de a még nagyon rossz tsz-nek elmondott Zalka Máté tsz-be is léptek be, mégpedig a legtöbben. Bebizonyított tény, hogy a Zalka Máté tsz-bon az egy tagra eső jövedelem több, mint álta­lában más munkaterületen. A tsz bebizonyította, hogy jobban le­het élni, ha közösen dolgoznak. Komoly hátránnyal jár a tsz-ek befelófordulásá a tsz mozgalomra. Ez a veszély fennáll a Zalka Máté tsz-nél is. Eá megmutatkozott abban, hogy a héten jelentkeztek tagok felvé­telre, de mivel nem volt földjük, a tagság ugy döntött, hogy nem veszik fel a földnélkülieket. Tudjuk, hogy a Zalka Máté tsz­ben komoly baj van, de a dolgozó parasztot, aki közeledni akar a tsz-hez akár földdel, akár föld nélkül, fel kell venni.

Next

/
Thumbnails
Contents