MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1955. február 17. - 1955. szeptember 21.

1955-03-12 - 1. Beszámoló a Központi Vezetőség 1955. márc. 2-4-i ülésének határozatából adódó Szolnok megyei feladatokról. Melléklet: beszámoló, felszólalások szövege

Természetesen ez is csak azért lehat, mart mi, mint az államhatalom helyi képviselői, de mint kommunisták sem mentünk a Népfront Bizottságokba, olvasókörökbe, hogy ott a helytelen kispolgári demagóg felvetéseket helyes útra tereljük. A ml Népfront Bizottságaink sem mentesek attól, hogy ténykedésükben nem egyszer megmutatkozott az ellenség hangja, vagy ki ha nem én vezetésre való törekvés. Igazolja ezeket az, hogy a kimbe gye si népfront bizottság elnöke beadvánnyal fordult a járási tanács elnökéhes a beadási kötelezettség eltörlésével. Vagy az, hogy a népfront bizottság a tömegszarvezetek fölé akar helyezkedni, mint ahogy azt a Bagyei Népfront Bizottság a Magyar- Szovjet barátsági hónap megszervezésével tenni akarta. & tény dokumentálására engedjék meg, hogy idézzem a Ha- zaflae Népfront Bizottság átiratát, amit a tömegszervezeteknek küldött. »A Hazafias Népfront Jász-Nagykun- Szolnok megyei Bizottsága kéri az elvtársakat, hogy saját területükön végzett munkájukra állitsáfc össze programjukat, határozzák meg a különböző rendezvények meg tartásának tartalmát, helyét ás időpontját és ezt összehangolás végett február 18-ig küldjék meg a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának." S hibákat nem a^órt vetettem fel, hogy eredményünk nincsen, hanem azért, hogy lássa a pártaktíva azt, hogy van mit termi a mi terülő tünkön, da egyéb területen is a párthatározat végrehajtásának érdekében.. Mi kommunisták, tanáesvezetők, tanácstagok megfogadjuk itt az aktíva előtt azt, hogy harcos elszántsággal visszük diadalra a párt politikájának megvalósítását, a szocialista építést, s mint mezőgazdasági megye elsősorban a termelőszövetkezeti gazdálkodás szélesítése érdekében megtessünk mindent, természetesen figyelembe véve a lenini önkéntesség alvánek betartásét. Természetesen továbbsegítve az egyénileg dolgozó parasztságot, ds megfogadjuk Sztálin elvtársnak 1928 november 19-én a Központi Bizottság plánumán mondott beszédét, itt beszédének azt a részét "Itt nem arról van szó, hogy dédelgessük a parasztot és ebben lássuk a halyes, kölcsönös viszonyt, hiszen a dádelgetóssel nam sokra megyünk, hanem arról van szó, hogy segítsük a parasztot gazdaságának uj technikai alapra, a modern nagyüzemi termelés alapjára való átállásban, mivel ez a legfőbb utja annak, hogy a parasztságot megszabadítsuk a nyomorúságtól." Tudjuk, hogy 3z nem megy könnyen, lépten-nyomon továbbra is ellenvetésekkel, az ellenséggel találjuk szembe magunkat, de harcos kiállással, a kulékság elleni szakadatlan harccal, a parasztságról való teljes leválasztásával menni fog. 3hhez az is kell, hogy minden kommunista de ezentúl ugy az állami, mint egyéb szervek, de intézmények ls magukénak vallják e politikát. Ne forduljon elő olyan bürokratikus ügyeket elhúzó intézkedés, mint ahogy az ügyészség vonalán is van, igaz felsőbb rendelkezésre, de szerintem helytelenül, hogy a vetést elmulasztó kulákok feljelentését a községi, vagy járási, de még megyei végrehüjtóbizottságtdl sem fogadják el, csupán csak a megysi mezőgazdasági Igazgatóságtól. Ugy az ellenség elleni harcban, mint a párt határozatának részleteiben minden elhajlástól mentes végrahajtáséban a párt megbonthatatlan egységére, elvi éberségére van szükség. És mi a megye kommunistái egjságesen, szilárdan, megtántoríthatatlanul állunk kl pártunk határozatai mellett, hogy minél hamarabb diadalra vigyük e nemes szép feladatunkat, a rzocializmus építését*