MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1955. február 17. - 1955. szeptember 21.

1955-02-17 - 1. Beszámoló a mezőgazdasági termelés fokozásával kapcsolatos feladatokról. Melléklet: beszámoló, Dobi elvtárs felszólalásának szövege

A földosztás megsemmisítette a nagybirtokosok uralkodását a nép felett, a parasztság kezébe adta a földjeiket és elhagyott gazdasági épületeiket, amelyekből később, amikor a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptünk - alkalmas gazdasági központjai, lettek egy« <a& termelőszövetkezeteknek. Az elhagyott kastélyokbl^üíönböző szociális, egészségügyi és kulturális intézmények költöztek. Ez történt országszerte. Egyik kastélyból kórház lett, a másikból szanatórium, a hamradikból iskola vagy kultúrotthon ós ez igy van jól. A föld, amelyen évszázadokon keresztül jobbágysoriban, azután pedig cselédsorban tartották a paraszt népet, a földosztásotok a dolgozó parasztság kezébe került. Amikor mi Szolnok megye szocialista mezőgazdaságának helyzetéről, ag eredményekről ós a hibákról, a nehézségekről ós a fejlődés lehetőségeiről beszélünk, ugy gondolom, helyes, ha néhány percig időzünk a múltnál, emlékeztetjük magunkat ós egymástj milyen helyzetből indult el ez a szolnokmegyei parasztság a felszabad-Üás után, hogy elkezdje a maga uj életét. Ha visszagondolunk arra, ami elmúlt, még jobban meg tudjuk becsülni azt, ami van ós ami lehetőség a számunkra. Talán mindjárt hozzáteszem azt is - még ha nem is esik jól nekem mondani, másoknak pedig hallgatni - ha visszagondolunk arra, ami 1945. előtt volt, arra, hogy az utolsó időben kevesebb eredményt értünk el, mint amit elérhettünk volna ós ezért okolhatunk bárkit, de legjobban tesszük, ha kommunista becsületességgel elsősorban önmagunkat okoljuk. » Tisztelt értekezlet! A földreform uj gazdákezreit és ezreit juttatta földhöz Szolnok megyében, a kevés földü szegényparasztok kisbirtoká/t meg^^.^fT^ŰT^azdák, szegónyparasztok és középparasztok néhány óv után tömegesen léptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Szolnok megye dolgozó parasztsága a legelsők között élt azzal a lehatő^gRel, hogy közös gazdaságot szervezzen, magasabb rendű, nagyüzemi^^rmelőszövetkezeteket, ahol jól ki lehet használni a gépeket, hasznosítani lehet a nagyüzemben lehetséges munkaszervezési módszereket, változtatni lehet azon ^ régi, keserves falusi életformán, amelyet apáink, nagyapáink éltek. De mi magunk is ugyanazt éltükf hagnalban három órakor keltünk, éjfél felé kerültünk az ágyba, nyúztuk vele magunkat, asszony^á^ka^vagy gyermekeinket^ már iskolás korukban ós tönkbe tettük^SaGöttŰStó. Minden kezdet nehéz, elvtársak és a szolnokmegyei termelőszövetkezeteknek sem volt könynyü az indulás a közös gaz ff ál kod asaqfc *e utján. Egyik helyen a vezetés volt alkalmatlan, a másik szövetkezetben rosszak voltak az indulás anyagi feltételei, a harmadiknál nem volt arányban a munkaerő a földterülettel, a negyedik szövetkezet a gépállomásra panaszko-