MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1955. február 17. - 1955. szeptember 21.

1955-02-17 - 1. Beszámoló a mezőgazdasági termelés fokozásával kapcsolatos feladatokról. Melléklet: beszámoló, Dobi elvtárs felszólalásának szövege

A falu élete most azért is sokoldalú, mert a termelés általános fellendítése mellett a szövetkezeti gondolat is egyre jobban foglalkoztatja a falu népét. Megyénkbea a termelőszövetkezeti mozgalom 6g esztendő kemény munkájának eredményeként minden községben gyökeret vert. Szövetkezeteinket az 1953-&

3 esztendő végén sikeresen védelmeztük meg az ellenség szétverési kísérleteitől. Az elmúlt év sok viszontagsága és nehézsége ellenére szövetkezeteink gazdaságilag, politikailag erősödtek, szilárdultak és mind nagyobb tekintélyt szereznek a falu dolgozói előtt. 1954. év végén Szolnok megyében 167 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 127 I-II-es tipusu termelőszövetkezet működött amelyben több mint 25 ezer család, mintegy 50 ezer taggal, 264.848 kh földön a nagyüzemi gazdálkodás útját járja. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinknek mintegy 85-90 %-a olyan állapotban van, hogy mindjobban vonzóvá válik a dolgozó parasztság előtt. Az olyan termelőszövetkezet, mint a kuncsorbai "Vörös Október", a mezőtúri "Béke", a tiszasztimrei "Fehér Imre", a kunhegyes! "Vörös Október", a jászkiséri "Kossuth", a jászteleki "Tolbuhin" - nemcsak a község, de a járás, a megye büszkeségei is. Az elmúlt évben több mint 40 szövetkezetünk volt, ahol a munkaegység értéke meghaladta a 50 forintot. De számos, ennél jobb eredmény is van: a rákóczifalvai "Rákóczi" tsz-ben pl. 50, a csataszögi "Szebb Élet" 54, a kőtelek! "Ezüst Kalász" tsz-ben pedig 56 Ft. volt egy munkaegység értéke. Bzek az eredmények vonzóak a dolgozók felé; mi sem bizonyitja ezt jobban, minthogy 1954-ben 5895 tag,1955 januárjában és febuár első hetében 412 család 528 taggal lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Mindehhez hozzátartozik, hogy szövetkezeteink az utóbbi időben nem nagyon törekedtek eredményeik ismertetésére, nem folyt tervszerű, agitációs munka a szövetkezetek fejlesztése érdekében. Ezek a számok azt is igazolják előttünk, hogy abban a versenyfutásban, amely az uj, a szövetkezeti gazdálkodás között és a régi, a kisparcellán való gazdálkodás között folyik - egyre inkább a szövetkezetek kerülnek fölénybe. Bár hogy ez teljes egészében bekövetkezzen és a falu figyelme a mostaninál jobban a szövetkezeti mozgalom felé forduljon, rendkívül komoly erőfeszítéseket kell még tennünk. - Az, hogy szövetkezeteink az elmúlt esztendőben erősödtek, gazdagodtak, hogy jónéhány szövetkezetben a tagság jövedelme elérte, sőt túlhaladta az átlagos