MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1953. július 1. - 1954. október 15.

1953-07-01 - 1. Beszámoló a Központi Vezetőség 1953. jún. 27-28. ülés határozata alapján a párt belső életéről, a határozatból adódó Szolnok megyei feladatokról. Melléklet: beszámoló

Kedves Elvtársak! Pártunk ismételten bebizonyította, nagy ere­jét, ami pártunkban rejlik az által, hogy félretette a hibákat arra számítva, hogy ez nem pártunk gyengeségét, hanem további megszilárdulását, erősitését fogja eredményezni. A meglévő hiányosságokért - amelyeket Dávid elvtárs felvetett ­azt hiszem mindannyian felelősek vagyunk mi kommunisták. Sze­mély szerint magam is találkoztam azokkal a problémákkal, ame­lyek itt felvetődtek, de volt bennem egy megalkuvás ami abban nyilvánult meg, hogy a kérdéseket, problémákat nem mertem a maguk élességeben felvetni. A mai beszámoló felnyitotta szemün­ket, figyelmünket ráterelte ezeknek a problémáknak a megoldásá­ra. A mi területünkön is megmutatkozott, hogy bizonyos eredmények elérésénél megpihenünk, önelégültté válunk és sokszor a Párt Megyebizottságanak kell figyelmeztetni, hogy fogjatok munká­hoz, hajtsátok végre a feladatokat. A kollektív vezetéssel kapcsolatban: előfordul nálam is, hogy egyes kérdéseket magam intézek el, magam döntők egyes dolgok­ban, pedig sokkal egészségesebb lenne, ha egy kollektív véle­mény alapján intéznénk, végeznénk a munkát. Dávid elvtárs referátumában ismertette a feladatokat. A mi köz­vetlen feladatunk: hogy az asszonyok széles tömegei között is­mertessük meg pártunk határozatát és a határozat végrehajtása­ra az asszonyokat mozgósítsuk s azokon keresztül a dolgozókat. Feladatunk: hogy megismertessük pártunk célkitűzéseit a dol­gozók széles tömegeivel, ezen keresztül is a határozat végre­hajtását elő tudjuk segíteni. Dávid elvtárs beszámolójában igen helyesen alkalmazta az ön­birálatot saját maga és a Hegyebizottság felé. Én egyet értek Dávid elvtárs önbirálatával - bizony, sokszor bírálata nem épitő, hanem ledorongoló volt. Én magam is éreztem ezt, hisz a Megyebizottsági üléseken azt vártam, hogy segítséget kapjak, nem pedig ledofongolást. Szerettem volna, ha Dávid elvtárs tovább ment volna az osztályvezetők felé is a bírálat kérdésé­ben. Például Kiss elvtárs, Tóth elvtárs magatartásában sokszor ugy állnak, hogy megmondom őszintén nem is szeretek az elvtár­sakkal beszélni, mert egy-két kurta szóval elintézik a dolgokat. Nincs az elvtársak részerői megfelelő elvtársiasság. Sokszor ugy érzem, hogy mint tömegszervezeti vezetőt lebecsülnek, legalább is ezt lehet kivenni az elvtársak magatartásából. Persze ebben a kérdésben felelős vagyok én is, mert át kellett volna időben beszélni ezeket a problémákat az elvtársakkal. Arra kérem az elvtársakat, hogy Dávid elvtárs referátuma mind­annyiunknak intő figyelmeztetés kell hogy legyen magatartásunk megváltoztatására és nekünk a jövőben sokkal elvtársiasabbnak kell lennünk. 0 r o s elvtárs Kisújszállás VB. titkár. Dávid elvtárs beszámolója után a kisújszállási pártbizottság munkájában ott látom a hibát, hogy a pártbizottság vezetésében tul merev voltam. Ez nem egy esetben tovább ment és az alsóbb vezetésben is megmutatkozott. Ebből adódott az, hogy nem elég elvi-politikai tartalommal volt megtöltve egy-egy pártbizottsági ülés. Ennek következményei kihatottak az alapszervezetek munka-

Next

/
Thumbnails
Contents