MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1953. július 1. - 1954. október 15.

1953-07-01 - 1. Beszámoló a Központi Vezetőség 1953. jún. 27-28. ülés határozata alapján a párt belső életéről, a határozatból adódó Szolnok megyei feladatokról. Melléklet: beszámoló

jelentőségét mi magunk is lássuk. Itt arról van szó, amit a határozat és a Központi Vezetőség alá Í3 húzott, hogy a mi népi demok-' ráciánkban alapvető kérdés a munkás-paraszt szövetség. Minden olyan politikai és gazdasági intézkedés, amely a munkás-paraszt szövetséget gyengíti, helytelen, káros és ellenkezik a marxi-lenini politkával. Minden intézkedésüakat és minden munkánkat alá kell rendelni e fontos kérdés helyes végrehajtásának. Juhász elvtársnő beszélt arról, hogy állami vonalon milyen sok helytelen intézkedéssel keseriti meg a dolgozó kismeberek életét, és követünk el súlyos törvény sértéseket, s mondhatnánk, hogy lábbal tiportuk az emoerek jogait. Itt elvtársak az önbirálat után most már cselekedetre van szükség ! Arra van szükség, hogy ezt a bürokratikus vonást, ezt a rideg magatartást, ezt az elvtelen magatartást, amely a mi munka stílusunkban, munkamódszerünkben bekövetkezett felszámoljuk, amely lényegében azt jelentette, hogy lebecsültük a munkásosztályt, és lebecsültük a dolgozó embereket. Azt a munkásosztályt, és azokat a dolgozó embereket, amelyről Sztálin elvtárs ugy emlékezett meg, hogy mindent ők végeznek, ők az uj élet, uj kultúra épitői, s mi megfeledkeztünk ezekről, s ezért következtek be ezek a hibák. Rajtunk a sor, csak rajtunk, hogy a hibák helyes feltárásával, a legmélyebb önkritikával, Pártunk Központi Vezetőségének határozatának segitségével ezekben a kérdésekben nem nagy távban, hanem rövid időn belül a leggyorsabb intézkedés, a leggyorsabb fordulat következzen be. Szegediné elvtársnő a kengyeli Sallai Tsz. ^problémáját vetette fel. A Járási Tanács feladata, hogy felterjesztést tegyen az indokolt enyhítésekre, amire ott szükség van. Igen fontos, amit Nagy István elvtárs felvetett, amiről néhány szóval már én beszéltem, hogy ez a határozat, ez a mi erőnket jelenti, s ez egy nagy gőyzelmet jelent és egy nagy bizonyitéka annak, hogy a mi hazánkban, a szocializmus épitését sikeresen fogjuk megoldani. De az ellenség nyilvánvaló nem igy fogja értékelni, hanem az ellenség igyekszik majd zavart kelteni, igyekszik majd bizonyos anarchiát, lazaságot, fegyelmezetlenséget előidézni. Itt ennél a kérdésnél a legfontosabb, melyre Pártunk Központi Vezetősége, és ennek alapján én a referátumomban felhívtam az elvtársak figyelmét, hogy a legnagyobbfoku éberségre van szükség, és a legnagyobb fokú türelemre is szükség van, nehogy a dolgozók esetleges helytelen reagálását is ugy fogadjuk mintha az ellenség reagálna erre a dologra, hanem türelmesen meg kell magyarázni a dolgokat, s meg kell győzni a dolgozókat arról, hogy az ő érdekükben születnek ezek a határozatok. Bár bizonyos értelemben igazuk van azoknak az elvtársaknak, hogy e határozatnak a jelentősége nagy a dolgozók szempontjából, aránylag könnyű lesz meggyőzni, mert bizonyos szempontból maguk helyett beszélnek. Amikor a kárkivetést, az adóságokat felül fogják -vizsgálni, amikor a jogrendet fogjuk megszilárdítani, amikor az önkéntességet fogjuk felszámolni, amikor árleszállítás következik be, amikor bizonyos hatalmas összegeket átirányítunk azokra a területekre, amiken keresztül a dolgozók életszínvonalát fogjuk közvetlenül emelni, ez feltétlenül a dolgozók érdékeit fogja szolgálni, s ezt a dolgozók érezni fogják, tehát ilyen szempontból a határozatnak nagy jelentősége megkönnyíti a munkánkat.