MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1950. augusztus 19. - 1951. augusztus 8.

1951-05-06 - 1. Szóbeli beszámoló a káder és személyzeti munka helyzetéről és feladatairól

K a r a a z elvtá

rs: Dávid elvtárs ismertette a megye ká^ermunkáját én csupán a Dáyid 'elvtárs- referátumának egy pár kérdéséhez szeretnék hozzászólni. Mi a feladat a megyében a kádermunka területén és hogyan nézünk ki ezen a területen a megyében ? A központi vezetőség foglalkozott általában a kádermunkával, hogy a MB-oknak és a járási bizottságoknak hogyan kell foglalkozni vele és hogy mik a feladatok ezen a téren. Megmondhatjuk azt, hogy ezen a téren történt ugyan változás a megyénkben, azonban ez mégsem hozott egy komoly fordulatot, ezt ha megnézzük ' hogy miből adódott, nekem ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy a járási titkár elvtársak nem tanultak eleget abból ami az elmúlt időben történt. Az előttünk álló feladatokat nem értékelték kellőképpen, ami az elvtársak hozzászólásában is m gmutatkozik

r hogy nem f>g- : lalkoznak ezzel a kérdéssel. Megnézik, hogy a területükön hogyan néz ki ez a kérdés, azonban'a kiértékelés csak általános, nem nézik ezt az elvtársak a gyakorlati munkával csszefüggőan/ a pártépitéssel öszefüggően, ugy nézik az elvtársak,, hogy a kádermunka egy ikülön terület a pártépitésről.• A hozzászólásokból kitűnik az, hogy nem történtek változások a kádermunka területén bár Fodor elvtárs rámutatott hogy történtek ugyan változások de hogy azokat milyen munkával érték el arrél nem beszélt. Tapasztalható volt a törökszentmiklósi járásnál is hogy foglalkoztak a kádermunkával, aminek szintén vannak eredményei, de az a módszer ahogyan foglalkoznak vele nem kielégitő. Dávid elvtárs főleg a hiányosságokra mutatott rá, valamint az elvtársak is, azonban a hiányosságok meglett értünk el eredményeket is, pártfunkciókba, külömböző szervekbe, állami hivatalokba általában a dolgozók kerültek be tapasztalható az, hogy mind nagyobb többségben kerülnek dolgozó parasztok vezető funkciókba. É;tünk el eredményeket de ha visszanézünk, hogy ennek az érdekében mit tettünk akkor láthatjuk, hogy .nem.sokat, a Megyebizottság meghatározta a feladatokat a járási bizottságok felé hogy mit kell végrehajtani a kádermunka területén, hogy hogyan kell ezt a munkát összekapcsolni a g akorlati élettel, ez a munka azonban nem ment olyan ütemben mint az általános feladatok fejlődése, kem foglalkozunk kellően a káderekkel,' ha megnézzük pl*, azt hogy a mi vezetőink a szövetkezeti városokban, akik funkcióban vannak és"ha ők,maguk felé felvetik azt a kérdést, hogy elég-e az a fejlődés -amit eddig elértek, annak a hatalmas városnak az átépítéséhez szűk- ' séges, akkor azt mondhatjuk, hogy bizonyigen hiányos a mi fejlődésünk. Tutdjuk azt, hogy nemcsak egy-két város és község lesz szocialista, hanem mindig több és több és szükség van arra, hogy neveljük olyan kádereket, akik az előttünk álló feladatokat végre is tudjákh hajtani. Ha.'megnézzük tsz városainkban a tanácselnököket a tsz elnök'.'ket "hogy mennyire tudják megoldani a feladatokat,- akkor láthatjuk, hogy igen nagy hiányosságok vannak. Ha kimegyünk egy-egy területre igyekezünk arra törekedni, hogy minél több dolgozót ismerjünk meg, meg kell nézni", hogy ki teljesítette a beszolgáltatása kötelezettségét, milyen jó munkát végzett edüighogyan teljesítette a tavaszi tervét, meg kell nézni, hogy az az elvtárs milyen funkció betöltésére lennek alkalmas, hogy ha az elköv étkező időben szükség lesz káderre, akkor tudjuk biztosítani. Sok.esetben nem tudjuk, hogy milyen perspektívája lehet egyes elvtársaknak. Szükséges az, hogy lássuk a perspektíváját minden kádernek pl hogy egy községi titkárból évek multával mi lehet.