MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1954. május 17. - 1955. május 30.

1955-04-25 - 1. Szóbeli beszámoló a Központi Vezetőség falusi munkára vonatkozó határozatának végrehajtásáról - 2. Szóbeli beszámoló a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom, politikai, gazdasági helyzetéről, a feladatokról

Az I-II-es típusu tszcs-k helyzete rendkívül rosszul áll Szolnok megyében. Többségük alapszabályéi lenesen működik. Főleg abból a szempontból, hogy betartsák az alapszabályt, másrészt, hogy tovább fejlődjenek - nem igen törődtünk velük. A fejlesztés megköveteli, hogy az I-II-es tipusu tszcs-kkel foglalkozzunk, mert a lenini fokozatosság elvét nemcsak azzal lehet megsérteni, hogy mindjárt aHI-as tipüsba akarjuk vinni azt, aki erről nincs meggyőződve, hanem azial is, ha ezeket elhanyagoljuk, az oda belépett dolgozó parasztokkal nem foglalkozunk. l!em tagadhatjuk saját felelősségünket ezekért a mulasztásokárt és hogy a Központi Vezetőség márciusi határozatát, a Politikai Bizottság előbb megjelent tsz-ekre vonatkozó határozatát eléggé formálisan fogadtuk. A lelkesség, az odaadás a tsz-ek fejlesztése iránt nem minden területen tapasztalható. A párt-, a tanács-, a tömegsservezetek ereje nincs erre a feladatra megfelelően összefogva, s ugyanigy nincs összefogva a patronáló üzemek ereje sem. A megyei pártbizottság sem foglalkozik megfelelően az üzemek patronáló munkájával, de meg kell mondani, hogy a járási, városi pártbizottságok részéről semmiféle igény nem merül fel ez ,el kapcsolatban és a meglévő üzemi, helyi erőket szintén nem állítják a termelőszövetkezetek erősítésének szolgálatába. Egyre élesebben vetődik fel a mezőgazdásági igazgatóság járási osztályainak munkája, munkamódszere. Tevékenységük nem haladja tul a dolgok regisztrálását, az események tudjáomásul vételét. Említhetjük a kunsztmártonl, a tiszafüredi járást stb., ahol tudnak a dolgokról, meg is látogatják a tsz-eket, de azon tul, hogy a statisztikával törődnek, mással nem. A községi taná*| csok figyelmét nem sikerült ezidáig a tsz-ek felé fordítani, ném váltak a tsz-ek gazdáivá, csak kis mértékben. A szövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzete nem tűr semmiféle sablont. Ki kell választani a legdöntőbb feladatokat, azokat mefoldani, csak ugy visszük előre a termelőszövetkezeteket. Mégis tapasztalható, hogy nem igy történ :ek a dolgok* nem elegendő a törekvés a a jobb, fejlettebb módszerekre, a gazdálkodás színvonalának emelésére. Ugy gondolom, elvtársak,-le kell vonni a konzekvenciát ebből és máskép kell ezekhez a prollómákhoz hozzányúlni. Világosan látni kell, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése, számszerű növelése addig, amíg ezeket a problémákat meg nem oldottuk, csak részeredményt hozhat, de nem teljeset. Ebben az évben a fejlesztésben van némi eredmény, közel 3 ezer uj tag lépett be. Sz azonban nem változtat azon a tényen, hogy nincs szövetkezet fejlesztési hangulat, nincs megfelelő érdeklődés a dolgozó parasztság részéről a szövetkezetek iránt. Változatlanul fennáll a szövetkezetek szektáns magatartása, a közópparaszt-ellenes nézetek megvannak a szövetkezeten belül és kívül is. A termelőszövetkezeti fejlesztés a megszilárdítással együtt a közópparaszt kórdóst veti fel Szolnok megyében ós ezen kell nekünk változtatni. A termelőszövetkezet fejlesztésére vonatkozó elkészített tervek többsége jó, megfelelő, alkalmas arra, hogy ha az elvtársak következetesen végrehajtják, már most a nyáron komolyan haladjunk előre. A nagy területtel rendelkező városokban /Töröksztmiklős. de különösen Jászberény/ nem sok minden törtónt. Töröksztmlklőson tettek egyet-mást az elvtársak, de ezekben a városokban, ahol sokezer hold föld ós többezerxcsalád van, sokkal háthatösabo -paraszt-