MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1951. február 3. - 1953. december 29.

1951-05-23 - 1. Szóbeli beszámoló a pártszervezetek politikai, szervezeti tevékenységének tapasztalatairól és a további feladatokról

Nem hajtották végre azt az alapveti fontos dolgot, hogy caak az a nép neveié agitálhat, aki maga ia lejegyzett. Ea sok esetben a helyett, hogy a népnevelők lejegyeztetéaét elősegítették volna, sok esetben megakadályozták, hogy agitálni menjenek. Nyilvánvalé ez helyea, de nem az a lényeg, hogy ezeket a népneveléket eltávolítsák, hanem az a lényeg, hogy meggyőzzük őket, hogy lejegyezteaaük őket, s azután felyanak be az agitációs munkába. ugyanígy nem hajtották végre azt sem, hogy a népnevelőknek-legyen meg a pontoa beosztásuk, hogy a népnevelő tudja, hegy hova kell mennie agitálni, hogy iamerje a helyi körülményeket, hogy tudjon helyi érvekkel dolgozni, hegy meg tudja helyi példákkal magyarázni az illető dolgozé parasztnak, vagy termelőszövetkezeti tagnak, hogy az ő életében a felszabadulás éta milyen jelentés változás ment végbe. Van olyan jelenség, hogy a mi népnevelő munkánk színvonala sok esetben ugy néz ki mintha valami biztosítási ügynökök agitálnának nem pedig politikai agitátorok, akik lelkes meggyőző érvvel dolgoznak, SZÍVÓS és türelmes munkát végeznek. E helyett bekopogtatnak, megjelennek mint a békekölcsön jegyzés gynökei egy-két jelszót mondanak, azután tovább mennek. Nem egy olyan eset ia van, hogy egy népnevelő pár egy nap 20-24 caaládot ia lelátogat. Ervelt-e az ilyen népnevelő ? Nyilván az ilyen népnevelő nem érvelt. Ilyen népnevelő munkával, ilyen agitáoi-val természetesen nem tudunk megfelelő eredményt elérni. A befutott jelentések alapján, amely a mi kezünkben van, amit a járási, vároai bizottságok küldtek be, azinte nevetséges a színvonala. Ezek a jelentések hemzsegnek a jobbnál jobb ellenséges érvekkel, azokkal az érvekkel, amikkel az ellenség dolgozik. Az ellenség talpraesett gyors érvelését tartalmazzák ezek a jelentések. Beszámolnak ezek a jelentések, hogy az ellenség milyen rafinált módon igyekezik a békekölcsön munkájával zavart kelteni, de nincs egy talpraesett érvelés, hogy a mi agitátoraink milyen módszerekkel dolgoznak. JCrről a ml pártbizottságaink nem tudnak példát mondani hogy a hazafisággal hogyan érvelnek, hogy az ő területükön folyik e olyan agitáció, hogy a békekölcaön jegyzéa megmutaasa, hogy az a dolgozóparaszt meanyire azereti a közaégét, hazáját, hogy agitálnak e a mi népnevelőink azzal, hogy 1948-ban Kossuth hivő azavára hogyan ált a magyar nép egységesen a haza védelmére, a hogy moat amikor a haza ninca veszélyben, hanem arról van azé, hogy elkerüljük a veszélyt , hogy most a magyar dolgozó népnek hogyan kell a haza hívó szavára békekölcsönt jegyezni. Nem ia lehet olyan példát találni, amikor hazafias érvekkel győzik meg a dolgozó parasztot, hogy hazafias ügye a békekölcaön jegyzéa. E helyett összegyűjtsük az ellenséges érveket, ami azt fejezi ki, hogy a pártbizottság érveket gyűjt arra, hogy megindokolja, hogy miért nem megy a isékekölcson jegyzéa. Ezzel akarja magát igazolni, a >SKz ezért mond olyan dolgokat, hegy a dolgozé parasztok hangulata rossz, hegy a termelőazövetkezetben a dolgozó paraaztok nem akarnak jegyezni, meg hogy a dolgozó paraaztok olyan ki jelentééeket teBznek, hogy inkább felakaiztják magukat, minthogy békekölc8önt jegyezzenek. Ez nem igaz. Igazsxxxax az, hogy a népnevelók nem megfelelően agitálnak, ninca meg a megfelelő népnevelő munka, nem adunk megfelelő támogatást a népnevelő munkához, az agitációhoz. Rendkívül nagy politikai jelentősége van, hogy a dolgozó paraaztokat megyénkben többségükben lejegyeztessük, hiaz arról van szó, hogy a megyénkben megerősitaük a Járt politikai befolyását, a dolgozó parasztság között, hisz arról van szó, hogy aktívabbá tegyük a dolgozó parasztokat a szooializmus építésében.