MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1951. február 3. - 1953. december 29.
1951-05-23 - 1. Szóbeli beszámoló a pártszervezetek politikai, szervezeti tevékenységének tapasztalatairól és a további feladatokról
m A vezetés kérdése: A vezetőinknél nem nagyon lehet beszélni a helytállásról, hamar a törne ^ek uszályába kerülnek. Azt kell látnunk, ha a termelőszövetkezeteink meghátrálnak a feladatok előtt, az a pártbizottság munkája. A felsőbb szervek részéről, állami vonalról egyoldalú az instruálás. Hiányolom én is azt, hogy egy-egy feladat megvitatására nem keresik fel a Pártbizottságot, melyről mi is véleményt alkothatnánk. A megyei vezetők részérül, - állami vénáiról - ugy néz ki, mmindenki megy a maga utján, nem is tudom, hegy az fcSLQc. vezetője mikor volt kint nálunk. A Aiv-X-tól Eszter elvtárs volt kint. T.sz-eink részéről hiányosság az, hogy nincs biztositva az alapszsabály szerinti működés. Azok a ta e ok, akik keveset dolgoznak, több javadalmazás van biztositva, mint pl. az állatgondozóknak, pl. az adminisztrétorek több fizetést kapnak, mint egy fizikai munkás. Sz nem is volna baj ha a feladatukat rendesen ellátnák, de egy nem tudja beteltem feladatát, akkor egy másikat is beállítanak, és az is ugyanazt a magas fizetést kapja meg. A tsz. elnökök felvetették, hogy polgári szellem kezd ezek között kialakulni. A premizálás kérdése: Ilivel nem volt megfelelően kialakitva a munkaszervezet e^j területen, nagy probléma volt a jutalmasás kérdése, mert nem is teljesítették tul a tervet sehol sem, ennek dacára a mini ztérium megcsinálta, ho 0 j. turkevén prémiumot osztottak ki árpából, búzából, olyan keretek között amelyet s termésátlag nem enged ^e e . Ehhez a prémiumhoz jcgtal 2r-.1l is hozzájutottak azok, akik csak az aratás, cséplés ideje alatt dolgoztak a tszben. Ez rontotta a munkához való viszonyt. A t.sz. tagok nem érzik magukénk a szövetkezetet, azt mondják, hegy. az államé, ami abból adódik, hegy az állam túlságosan segit bennünket. A munkaszervezés: A tsz-ek nem reálisan készítették el a temiket, vagyis nem a dolgozó tagok figyelembe vételével, ebből adódott, hogy nem volt megfelelően biztositva a munkaerő. Sokszor a t.sz. elnökök is feladatukat ^apii munkának tekintik, példa erre az, mikor én kint voltam a Vörös Csillag tsznél és elmondtam egy taggyűlésen, hogy azért van nagyfokú lemaradás a munkában., mert nem megfelelő a munkaszervezés, nincs meg a brigád nincs meg a munkacsapat. Erre azt a választ kaptam, &ógj megvan, mikor utánna jártam kiderült, hogy csak papiron van ez csak meg. A tagok egyéni érdekeivel való foglalkozás: Sokszor nem a reális valóságot nézzük, sokszor nem törődünk a csoporttag, vagy a csoport érdekével. Jönnek** azzal a támadással, hogy a pártbizottság letiltotta a szalmabehordast a vetés ideién és nincs a tagoknak tüzelőjük, mii-or a tsz. meg tudta volna oldani, hogy hazavigyék 'a szalmát. Az, hegy a tsz, -ek g azdaaé gilag gyengén állnak, az a pártbizottság hibája is, mert nem tudta megoldani feladatét, mely rá várt volna. A politikai munka gyenge, a dolgozóknak az öntudata nagyon messze van a gazdasági fejlődéstől. Szerintem azért sok az értekezlet a tsz. ta^ok számára, mert van egy bizonyos számú tagság, aki kijár dolgozni, az ott van a népnevelőértekezleten a pártcsoportértekezleten, a taggyűléseken, stb. Hem sikerült elérnünk még azt, ho to y a munkából távollevő tagokat is bekapcsoljuk a politikai munkába, legfontosabb feladatúik most a tél folyamán, hogy fokozzuk a hallgatók politikai képzettségét, nagyobb helytállásra neveljük, őket. Kovács elvtárs. Karcag. Karcagon az tapasztalható, hogy ahol jó a párttitkár a termelőszövetkezetbe, jó a vezetés, vagyis jobb eredményeket értek el. Pl. a Rákóczi és a ,-éke tsz-ben.
