MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1950. január 10. - 1950. augusztus 30.
1950-02-04 - 1. Szóbeli tájékoztató a pártszervezetek decentralizálásával kapcsolatos feladatokról - 2. Szóbeli bejelentés a megyei pártbizottság káderosztály vezetőjének leváltásáról
17?) (rros M Jegyzőkönyv* ., , V*, rfyyV/U yj>yW~i -Uf/Aie^ Cí-£fc,'M> Felvétetett 195o. február hó 4-én meg tartó trHB* értekezleten* Jelen vannak: Járási, városi titkárok, tömegszervezetek vezetői, MB. belső munkatársai, Benedek elvtársnő üdvözlika megjelent elvtársakat ismerteti, hogy a mai értekezlet célja az előttünk álló feladat a decentralizálás elvi és -gyakorlati szempont ja irak megbeszélése. Egy napirendi pontot javasol: 1./ A decentralizálás elvi jelentősége: előadóqa Tisza elv, A decentralizálás gyakorlati "- előadója Czinegeefr T i s z a elvtárs: Kedves elvtársak! Lenin, Sztálin és Rákosi elvtárs arra tanit bennünket, hogy ne künk vezetőknek nem szabad elbizakodni. Ami annyit Jelent, hogy csak a mi saját tapasztalatunk egymagában meg nem elegendő ahhoz, hogy helyesen tudjunk vezetni. Arra nivják fel iigyelmünfet, tanítómestereink, . ahhoz, nogy helyesen tudjunk vezetni n a vezetők tapasztalatát ki kell e^ésntenia tömegek tapasztalatával, a pártbeli tömegek tapasztalatával, a munkásosztály tapasztalatával, a nép tapasztalatával Ez a megállapítás örök érvényű a gyakorlat azt bizonyítja hogy ahol a vezetők ezt nem juttatják érvényre, ott a munte, és a vezetés körül zavarok mutatkoznak. Nekünk a tömegek!® 1 való kapcsolataintet nem szabad egy pillanatra sem lazítani meg kevésbbé elszakítani. Ami annyit jelent, nogy a legnagyobb figyelemmel kell meghallgatni a tömegek szavát, az egyszerű'párttagok, az úgynevezett kisemberek szavát, a nép szavát, Lenin és Sztálin arra tanítanak bennünket, hogy a vezetés nem azt jelenti, hogy a hivatalba „üljünk és utasításokat adjunk papíron ke resítül hanem azt jelenti, elcszőr: megkell találnunk a kérdés helyes megoldását, a helyes megoldást pedig lehetetlen me találni a tömegek tajpasztalatának számbavétele nélkül, mert a tömeg próbálja ki saját borén vezetésünk eredményeit. Másodszor: meg kell szervezni a helyes döntés végrehajtását, ami azonban lehetetlen a tömegek részéről jövő közvetlen segítség „nőikül. Ikrmadszor: meg kell szervezni a döntés vég reha;jtasanak ellenőrzését, ami megint csak lehetetlen a tömegek részé 2 r 1 jövő közvetlen segitésg nélkül. 4 Mi vezetők a dolgokat, az eseményeket, az embereket, csak egy oldalról látjuk xm T»ornhatnám felülről. A mi látókörünk ennélfogva tfiísbe kevésbbé korlátolt. A tömegek megfordítva. A dolgokat, az eseményeket, embereket, más ollalr-1 látják, ugy mondhatnám alulról, s az 6 látókörük ennélfogva bizonyos mertókig szintén korlátolt. Valamely ké* iést bel vesén akkor fogunk eldönteni ha egyesitjük a két tapasztalat* csakis ebben az esetben lesz a vezeti helyes. Ezt jelenti az, amikor nemcsak tanisuk a tömegeket, hanem tanulunk is a tcmegektol. Ez csak abban az esetben lehetséges ha a vezetők a legszorosabb kapcsolatban vannak a pártbeli tömegekkel, a munkásosztállyal, a parasztsátro&l, a dolgozó értelmiséggel. A tömegekkel való kapcsolat, a kaocsolat megszilárdítása, az a készség, hogy a töime-ek szavlt meghall gátjuk, ebben van a bolsevik vezetés ereje és legyőzne tétlensége, óSzabály gyanánt elismerhetjük, hogy a bolsevikok mindaddig, a míg megerősítik kapcsolatukat a nép széles tömegeivel, legyozhetetle-. nek lesznek^ s viszont csak az kell, hogy a bolsevikok elszakad iának a tömegektől 3 elveszítsék ka-nosolatub-t- tn^c-ekkel csak az keíl.hogy belepje okét a bürokratizmus rozsdája s egyszeribe elvesz tik minden erejuket ás semmire válnak.
