MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1950. január 4. - 1950. március 31.
1950-02-02 - 1. Jelentés a DÉFOSZ munkástagozat megszervezéséről és a vezetőségválasztásról. Melléklet: jelentés - 2. Szóbeli beszámoló a termelési szerződéskötés helyzetéről - 3. Szóbeli tájékoztató a Mezőgazdasági Igazgatóság munkájáról, az ott tapasztalható személyi problémákról
-2onem fektettünk rá káderszempontból olyan súlyt, amit ez a munka megkívánt volna. Az adódott ebből, hogy nem megfelelő vezetőségi tagok kerültek oda- így nem ia látogatják a szervezeteket az oda beosztott elvtársak. Ezek az hibák álv;lában a kunhegy esi szervezetnél a decentralizálás kérdésében, mert egész más Irányban foglalkoztunk a káder kiválogatással.- A következőkben Így nem mint reszort munkát,hanem mint Icllektiv munkát kezelj ük ezt a kérdést. Ennek alapján felfektet nk egy munka tervet s megnézzük a községi pártszervezet káderesével azokat,akik a decentralizálással a pártszervezet élére állnak.- így meg vagyunk győződve róla,hogy a további munka során ilyen súlyos hiba,mint Dévaványán nem fog előfordulni.- A kritika helyes volt, elfogadják loo'£-ig. Nem tulajoonitottunk olyan jelentőséget ennek a kérdésnek,mint kellett volna. Ugy történt ez% hogy akkor volt a tervkolcsön .jegyzési munka s ezt a kérdést reszort feladatnak állítattunk be.- En is lejártam egy területre, a deö-ra ráállitottunk egy elvtársat — Bodáné elvtársnőt Rákosi elvtárs május 31.-1 beuzédében foglalkozott azzal a kérdóassl hggy a nagy pártszervezeteket decentralizálni kell.- Képtelenség megmerni az embereket,mozgatni az egész tagságot, a politikánkat a törne ékbe bevinni ott,ahol nagy a pártszervezet. Augusztus 31.-én Rákosi elvtárs és Kovács elvtárs a szocialista munkaveroennyel kapcsolatban kitért a decentralizálás kérdésére.- fiz a két kérdés összefügg A munkaver a enyseSt, ennek-az uj gazdasági kérdésnek fontos tartozéka a decentralizálás.- Nálunk a Jászságban a tömegek általában klerikális reakció befolyása alatt állnak o kérdeze,hogyan tud harcolni az aki a mennyországból várja a jót. Ezért van szükségünk alapszervezetek re,hogy feltudjuk világosítani a tömegeket, hogy végre tudjuk hajtani a szocialista munkaversenyet. Nekünk a jászságban varnak nagy probkémáink. Jáezárokszáilácion 4 alapszervezetünk van s nam lehet a tanya világot összefogni igy. Ahol a mi ideológiánk néni érvényedül,ott a kulák hang ja é rv é n ye sül• 9oo tanyánk van,ami a kulákok szabad területe . Ninc3 _Párt.aki irányít és szervez az előt'.ünk álló .1 eiaüatokra. " A mi "tervünk az,hogy azokat a dolgozó parasztokat,akik a termelési szerződésbe bekapcsolódtak lo-15-ös csoportokra feldolgozzuk, névsorukat, cim ket nyilvántartásba vesszük s a legfejlettebb népnevelőket fogjuk kiküldeni,hogy ezekkel a parasztokkal foglalkozzanak— De ezt csak ugy tudjuk megoldani,ha uj aktívádat hozunk•félszinre. Ugy llsza elvtárs,mint Czinege elvtárs referátumát járási Bizottságink résziről örömmel üdvör-.löm. Ez a k'rdéo régen napirenden van,de eddir nem csináltunk se.i it.- Most ,akikor megkaptuk az utasitár,t,azon leszünk,hogy sikerrel oldjuk meg ezt a kérdést.Káosor ffereno elvtá s : A decentralizálás kérdése a tiszai alsó járásban kezd idültté válni. Tiszafö ldyár érezte,hogy egészségtelen az a helyzet, ami ott van • 47-4'B-ban hozoSr-is fogtunk ehhez a kérdéshez .Már vezet sége is javasoltunk 4-5 alapszürvezethez,de a közbe jött munkák következtében nem lett belőle semmi.- finnek súlyos következménye az,hogy mindenbe Tiszaföldvár az',ami mindig hátra huz bennünket. Ti zaf öli váravtalubon köaJHIUÉ É k iii"11 i i n I _ i iá i MM i M 11 község bent lakói Sínek szervezett párt életet,de a purasztság nagy része havonta egyszer jön el a pártszervezetbe.- Egy-két tanyai szervezetünk van ugyan,de ez csak a tagdij fizetésben merül ki.- Pedig érzik a pártszervezet szükségességét — Látjuk az olvasókörökön keresztül,hegy s eretnek és akarnak is szervezeti életet élni. Az olvasókörök látog-to'.tak, nagy az érdeklődés. Egy olvasókux-nak önálló kulturgárdája is van.-
