MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1950. január 4. - 1950. március 31.

1950-02-02 - 1. Jelentés a DÉFOSZ munkástagozat megszervezéséről és a vezetőségválasztásról. Melléklet: jelentés - 2. Szóbeli beszámoló a termelési szerződéskötés helyzetéről - 3. Szóbeli tájékoztató a Mezőgazdasági Igazgatóság munkájáról, az ott tapasztalható személyi problémákról

A lo perc szünet után Benedek elvtársnő megnyitja a vitát. Biró Antal /Központi járá s/ A Központi járás területén foglalkoztunk a deoentralizálás kérdésével. Éreztük ennek szükségességét az elmúlt kampányok során,mert a nagy tag létszámú szervezetekkel a kapcsolatunk nem volt megfelel (".Nem ismertük az elvtársakat. Ellenőrzésünk alkalmával miniig azokkal az elvtársakkal találkoztunk akik 4-5 éve a pártszervezet élén állnak, láttuk,hogy ezek az elvtársak elfáradtak a munkáte n, gyengén viazik a kérdéseket. Az uj káderek kiemelkedése és beállítása szükségsze ri'en mutatkozott. Ezek a régi vezetők féltették a pozíciójukat s nem tudták az uj káderek fel­színre kerülni. A JB. ezt kiértékelte és elhatároztuk,hogy három köz­gé gbgn decen +r^l1 Hléit hnjt unk yé re. Első volt KőtelekT Taggyűlésen keresztül ismertettük a deoentralizálás szükségességéi."A bizalmiak le­látogatták a tagság nagy részét s igy jól előkészítve megismerték a deo. szükségességét. A decentralizálás után eredmények mutatkoztak. A taggyű­léseken a tagság 7o-75 #-a megjelent. A Mv» értesített bennünket, hogy ez a decentralizálás nem érvényes, mert előzetes megbeszélés nélkül történt. Szeretném ha Czinege elvtárs válaszolna arra, hogy ez a decentralizálás elfogadható-e, vagy tényleg újra kell csinálni. Mi a decentralizálásnál nem azt néztük, hogy hol van arra szükség, ha­nem a legjotb községeket vettük figyelembe. Nem helyeztünk súlyt pld. Tószegre, ahol állandóan kiesés van és megállapítható, hogy a szerve­zet nem egységes, s ezt a tagság nagysága idézi elő. Czinege elvtárs rámutatott, hogy milyen döntő jelentősége vaa annak,hogy a nagy területeken uj szervezeteket létesítsünk. TjSgzeg en is vannak ta­nyák, ^a^!6^-Q km-re esnek az _elyjáraak, onnqnjig_i^j£rr^ir és nem is, "~a^~ez __ ts _ ~bizonyitja, hogy milyen fontos a decentralizálas~TcéTdésa Szeretném még azt megkérdezni, hogy aho l lesz 2-3 alapszervezet, lesz­e községi vezetőség . Községi viszonylatban a helyiségekkel baj van. A tömegszervezeték oan rendelkeznek megfelelő helyiségekkel, s ezzel a kérdéssel is kell fog­lalkoznunk. Pld. Kőteleken a Défosznak lo5o tagja van és nincs megfeleld helyisége. Azokat a kulák házakat, vagy kocsmákat ami nincs lezárva, :L32ínj[t L _vej3eJ^ háznak.­gsaba Jánost •Mi a dévaványai Fártszervezet nevében elfogadjuk Czinege elvtárskrt ti­káját. Tanulunk is belőle. Igaz, hogy a helytelen szervezés következ­tében nagy hibákat követtünk el. Helyes a kritika a JB felé, mert nem vették komolyan a decentralizálás kérdését. Amikor én az iskoláról haza­mentem és elmondották az elvtársak, hogy Hagy elvtárs adott egy pár szempontot a deoentralizálás elvégzésé re. Egyik ilyen szempont volt, hogy vágjuk szét a térképet és kész a decentralizálás. Az egyik alapszervezetünk , ami a község közepén van tele van kispolgá­rokkal. • Két alapszervezetünk, ami a város szélén van sze gényparas ztokkal van tele, de olyan székházuk van, ami nem méltó arra, hogy Pártszerveset székháza legyen. Nem is szívesen járnak ide az elvtársak, „t mondják

Next

/
Thumbnails
Contents