MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1950. január 4. - 1950. március 31.
1950-02-02 - 1. Jelentés a DÉFOSZ munkástagozat megszervezéséről és a vezetőségválasztásról. Melléklet: jelentés - 2. Szóbeli beszámoló a termelési szerződéskötés helyzetéről - 3. Szóbeli tájékoztató a Mezőgazdasági Igazgatóság munkájáról, az ott tapasztalható személyi problémákról
1.J Jegyz 6 k[ö W 8 ?^^/, Tovabmtva' Felvétetett lSöo. f ebruár hó i4-én"ine|tertott ^talÉföekB^-eten. Jelen vannak: Járási, városi\^^^ítt^---\xM^\^riQZQ\fá\ vezetői, MB. belső munkatársai. Leríható ------ W : — Benedek elvtársnu üdvözli a rtagfeiAnt P1 v ^^aJea^ ^mrAati.— hogy a mai értekezlet célja az előttünFálló feladat a decentralízá- _ lás elvi és gyakorlati szempontja irak megbeszél és e.l TÖME^SZER. 1 /JTQ\ Egy napirendi pontot javasol: 1 IRATTÁR 1./A decentralizálás elvi jelentősége: előadóját—¥ la 2 a elv. A decentralizálás gyakorlati n előadója OzinegeeJT i 3 z a elvtárs: Kedves elvtársak! Lenin, Sztálin és Rákosi elvtárs arra tanít bennünket, hogy ne künk vezetőknek nem szabad elbizakodni. Ami annyit Jelent, hogy csak a mi saját tapasztalatunk egymagában még nem elegendő ahhoz, hogy helyesen tudjunk vezetni. Arra nivják fel figyelműn!© t, tanítómestereink, . ahhoz, nogy helyesen tudjunk vezetni "a vezetők tapasztalatát ki kell egészítem a tömegek tapasztalatával, a pártbeli tömegek tapasztalatavai, a munkásosztály tapasztalatával, a nép tapasztalatával." Ez a meg£llapitás örök érvényű a gyakoiiat azt bizonyítja,hogy ahol a vezetők ezt nem juttatják érvényre, ott a minis, ós a vezetés körül zavarok mutatkoznak. Nekünk a tömegektel való kapcsolatainkat nem szabad egy pillanatra sem lazitani meg kevésbbé elszakitani. Ami annyit jelent; hogy a legnagyobb f igyelemrsel kell mediallgatni a tömegek szavát, az egyszerű párttagok, az u^nevezett kisemberek'szavát, a nép sza a.t, 1 Leni^ és Sztálin arra tanítanak bennünket, hogy a vezetés nem azt jelenti, hogy a hivatalba .üljünk ós utasításokat adjunk papíron k» resittü hanem azt jele&ti. először: meg kell találnunk a kérdés telyes megoldását, a helyes megoldás t pedig lahet ;tlen me találni a tönegek tapasztalatának számbavétele nélkül, mert a tömeg próbálja ki sajtt borén vezetésünk eredményeit. Másodszor: meg teli szervezni a helyes döntés végrehajtásat,. ami azonban lehetetlen a tömegek részéről jovo* közvetlen segiteegjiolkűl. Harmadszor: meg kell szervezni a döntés vé> r^íí^Pr^ ellenőrzését, ami megint csak lehetetlen a tömegek részéi rol jövő közvetlen segítésg nélkül. , , Mi vezeték a dolgokat, az eseményeket, az an berekét, csak egy oldalról latjuk ugy mon^tnám felülről. A mi látókörünk ennélfogva totice kevésbbé korlátolt. A tömegek megfordítva, A dolgokat, az elemé^feí»..? mber ^ k f t » Kas oldalr-1 Játíák, ugy mondhatnám alulról, s az ő latokoruk ennélfogva bizonyos mertekig, szintén korlátolt. Valamely kérdést helyesen akkor fogunk eldönteni, na egyesitjük a két tapasztalatéi csakis ebben az esetben lesz a vezetés helyes. Ezt jelenti az, amikor nemcsak tanisuk a tömegeket, hanem tanulunk is a tömegektől. Ez csak abban az ecetben lehetséges ha a vezetők a legszorosabb kapcsolatban vannak a pártbeli tömegekkel, a munkásosztállyal, a parasztsággal, a dolgozó értelmiséggel. A tömegekkel való kapcsolat, a kapcsolat megszilárdítása, az a készség, hogy a tömgek szavat meghall gátjuk, ebben van a bolsevik vezetés ereje ős legyőzne tétlensége. (Szabály gyanánt elismerhetjük, hogy a bolsevikok mindaddig, amig megerősítik kapcsolatukat a nép szeles tömegeivel, legyezne te tie-. nek lesznek, s viszont csak az kell. hogy a bolsevikok: elszakadjanak a tömegektol s elveszítsék kapcsolatukt a tömgekkel csak az keíl.ho^ belepje őket a bürokratizmus rozsdája s egyszeribe elvesz tik minden irejüket és semmire válnak.
