MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. november 21. - 1955. december 26.

1955-11-21 - 1. Jelentés a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat munkájáról. Melléklet: jelentés, kiegészítő jelentés, javaslat - 2. Szóbeli jelentés az MSZT munkájáról - 3. Javaslat tagjelöltség nélküli tagfelvételre. Melléklet: javaslat - Szóbeli javaslat káderügyekben

rendelkezett azokkal a feltételekkel, melyek az eredményes kultur— propaganda laualcához .szükségesek /pld. helyiség, könyvtár, kulturcsoportok, énekkarok, zenekarok stb./ 1954—ben az ?3S&D országos vezetősége határozatot hoaotfc a szervezeti forma lazítására, a nyilvántartás akkori rendszerének megszüntetésére, s megszüntette a tagkönyvet óo a negyedévi beteget. Ehelyett egy évre szóló tagsági igazolvány kiadására hozott határozatot. 3 határozatot a függetlenített funkció áriusok és a társadalmi vezetők egyrésze lelkesedéssel fogadta* Ettől remélte a taglétszám rohamosabb növekedését. A tagság és az aktivák nagy többsége nem értett egyet ezzel a határozattal, hivatkozva arra, hogy a dol—. gozók a tagság többsége nem értékeli az igazol vényt ugy, mint a tagsági könyvöt. Egyrészt ennek hatására, másrészt a tömegekkel v£>ló kapcsolat lazulásának következtében lassúbb üt arabén folyt tovább a tagszervezési munka ugy, hogy ennek eredményeként 1954. év végére 26.878 tag fizetett tagdijat. Ez csak látszólagos emelkedés az előző évivel szemben, mert raig az előző évben a tagság mintegy 80 %-a negyedévenként fizetett tagdijat, addig 1954-ben egyszer egész évre fizették tagdijat* Jelenleg 19000 fizető tagot tartunk nyilván. Bár szervezeti szempontból minimális erősödést értünk el 54—ben, a xmnka tartalmi része ennek ellenére tovább, fejlődött. Eredményesen vettünk részt a párt által iáé ^határozott különböző feladatok végrehajtásában, mint pl* a tsz-f ejlesztés ós megszilárdítás, tanácaválasztás, kölcsön jegyzés stb. és eredményes volt mind az 1954, mint pedig az 1955 évi Barátság Hónapja. üzemekben a szervezet többsége eredményes munkát végzett a szovjet munkamódszerek bevezetése terén. A szolnoki Járműjavítóban, a jászberényi Apritógépgyárban a Kolessov-féle széles— vágásos módszert mutatjuk be kiváló szakemberek segítségével* A Tisza Cipőgyárban a helyi szervezet kezdeményezésére megindult a üazarova- és a Vorosin-mozgaloia* Számos példa bizonyltja, hogy a szovjet iminkaiaódszerek megismertetése és távétele azt is jelentette, hogy a megyében lévő szakemberek egyre sas a helyi viszonyok között azt tovább fejlesztette, pl. Farkas András sztahanovista gyalus kipróbálta a Koleszov módszert, s miután előnyösebbnek bizonyult a régi módszernél, munkájában azt következetesen, alkalmazta* Hasonló példák a íöröksztmiklósi Gépgyárban és a Szolnoki Járműjavítóban is vannak.