MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. október 17. - 1955. november 14.
1955-10-17 - 1. Előterjesztés fegyelmi ügyekben. Melléklet: előterjesztés - 2. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére vonatkozó intézkedési terv megtárgyalása. Melléklet: terv - 3. Jelentés Szolnok megye adóhelyzetéről. Melléklet: jelentés - 4. A megye öntözési és fásítási feladataira vonatkozó határozati javaslat megtárgyalása. Melléklet: javaslat, határozat - Szóbeli javaslat káderügyekben
. - 4 - .,. ; V, , nomfiaotökkel szambert ? hagyta hogy a hátralékok növekedjenek, illetve a nagy hátralékokat a politikai nevelő munka és az erélyes behajtási intézkedések helyett, belejthatatlanság óimén törölte. Igy következett be, hogy megyénkben 1953, és 1954.évben összesen 106 millió forintot töröltek behajthatatlanság óiméit, amelyből a kulakok részére 30 millió forint került törlésre. Meg kell jegyezni, hogy ebben benne van a kulákok által köztartozás fe-jében felajánlott ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének 45-szörös forint összegének megfelelő törlés is. Az adóbehajtás terén különösen az osztályellenséggel szembeni megalkuvás vonalán jelentett n- gy változást a KV. márciusi határozat* A kulákoknál törölt adóból ezideig 10.5 millió forintot szaporodásba, hoztak. Minden járásnál és városnál kimutatásba foglalták a kulákoknak minősülő személyeket. Erre azért volt szükség, mert a, mg. járulék fizetésére ^ nem kötelezett kulákok a dolgozó parasztok szektorában szerepelnek, ami megnehezítette az osztályellenség elleni harcot-az adóbehajtás területén. A KV. márciusi határozata után az apparátus hozzáállása a behajtási munka— •hoz sokat javult. Mégsem mondható, hogy kellő politikai érzékkel és osztályharcossággal vinné a behajtási munkát. A kulák hátralékosokkal szembeni' opportunizmus ma is megtalálható. Ez elsősorban abban jelentkezők, hogy azt akarják bizonyítani, hogy a kulákoktól nem lehet a hátralékokat behajtani. Pedig megyénkben van sok példa arra hogy ott, ahol gondot fordítottak az elrejtett kulák vagyonok feltárására be lehetett hajtani a hátralékok nagy részét. Arra, hogy a kuIáknak van pénze a legjobb példa., hogy ~e:i sok kulák amikor a házát cl akarták árverezni, kif zette az adó és forintosított beadási hátralékát. Pl. Müller Antal tiszaörsi kulák, amikor lezálogolták a házát 13.000 Ft hátralékot fizetett ki. Általában igen helyesnek bizonyult az a rendel Wsés, hogy köztartozás miatt kulák ingatlant el lehet árverezni. Ez nagymérteiében fokozta, az osztályellenség elleni harc lehetőségét az adóbehajtás terén. Megyénkben 43 esetben tűztek ki árverést kulák ingatlanra, melyből jelenleg 11 kelt el és 2 esetben a kulák kifizette hátralékát közvetlenül az árverés előtt. A vevők között 2 tsz, 2 tsz. tag, 1 dolgozó paraszt, 2 munkás és 4 alkalmazott volt. Viszonylag kevés sikeres árverés főoka,, hogy a dolgozó parasztság eléggé tartózkodik a kulákházak megvásárelását.ól. A KV. márciusi határozata után a dolgozó paie.sztságnál legfőbb feladatként jelentkezett a politikai nevelő munka fokozásán keresztül az önkéntes adófizetés kiszélesítése és -a notórius nemfizetőkkel szemben határozott kényszer intézkedések végrehajtása. Ennek érdekében feladatként jelölték meg azokkal a dolgozó parasztokkal való foglalkozást, akiknek a mult évről volt hátralékuk, továbbá azokká 1, akik még 1955.évben nem fizettek adót.
