MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. október 17. - 1955. november 14.
1955-10-17 - 1. Előterjesztés fegyelmi ügyekben. Melléklet: előterjesztés - 2. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére vonatkozó intézkedési terv megtárgyalása. Melléklet: terv - 3. Jelentés Szolnok megye adóhelyzetéről. Melléklet: jelentés - 4. A megye öntözési és fásítási feladataira vonatkozó határozati javaslat megtárgyalása. Melléklet: javaslat, határozat - Szóbeli javaslat káderügyekben
11 • Intézkedési terv a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére. Kálmán István elvtárs összefoglalóját Tiszteltvágrehajtó bizottsági A felszólalásokból az „türk ki, hogy a végrehajtó' bizottság tagjai és a meghívott elvtársak is a tervet jónak és elfogadhatónak tartják. \z ón véleményem az, hagy gondosan elkéseltett terv, ami eléggé a gyakorlati tapasztalatokra épitl az elmúlt néhány hónap fejlesztési tapasztalatait, másrészt kiindul azokból a lehetőségekből, melyek rendelkezésünkre állnak az elkövetkező fejlesztési szakaszban. | terv nagy számokat tüz ki feladatul - 9*lo szer családdal és 65-7o ezer hold földdel kívánjuk növelni a tszéfeket és ez nem kis feladat, hogy végrehajtsuk. Rendkívül nagy erőfeszítéseket kell tenniük párt-, tanács- és tömegszervezeteinknak, hogy ezt sikeresen, politikai meggyőző munka alapján megoldjuk. Tóth Imre elvtárs, az MB agit. prop. osztályvezetője felszólalásában ugy vetette fel a fejlesztés kérdését, hogy most kedvezőbb a helyzet, mint 1951-ben, 1955-ban és 1954-ben volt* Ezzel a megállapítással nem értek egyet. Sokkal nehezebb a helyzet, mint 1951-ben volt. 3z nemcsak az én véleményem. Ha 1951-ben folytatjuk á fejlesztést Mezőtúr után máshol is, pl. a szolnoki járásban, akkor ott is értünk volna el eredményt. A Kagy Imre által folytatott jobboldali politika rendkívül nagy kárt okozott a fejlesztésben, a politikai munkában! a dolgosé parasztokat megkavarta. Ez a helyzet egy olyan szituációt teremtett a dolgozd parasztság körében, hogy a párt talán le is mond a tsz fejlesztésről. Eddig nem volt tisztázva a parasztokban, hogy mi lesz mostmár - egyéni gazdálkodás vagy tsz fejlesztés. Ezt bizonyltja az a tény is,hogy 1955-ban nagyszámú kilépések voltak a tsz-ekből a megyében és az országban is. A párt Központi Vezetősége ós a budapesti nagyaktiván Rákosi elvtárs is tisztázta, hogy a fejlesztéssel nem állunk le, de végérvényesen a Központi Vezetőség márciusi határozata tisztázta ezt a kérdést. Még e határozat nyomán se állt be olyan fordulat munkánkban, hogy olyan megállapítást tehesailnkt kedvezőbb a helyzet, mint 1951-ben volt. Csak azt állapithatjuk meg, hogy a határozat után javult a munkánk a fejlesztés terén, de most sokkal nehezebb. Ezt bizonyltja * a példa is, hogy Kengyel fejlesztésénél milyen nagy erőfeszítést kellett tennünk, hogy eredményeket érjünk el. A megyei párt-végrehajtó bizottság egész apparátusa, a megyei tanács, a tömegszervesetek dolgozói, tsz városokbői 3o-4o válogatott népnevelő, sőt központi szervek dolgozói is segítettek a fejlesztés agitációs munkájában és mégis nehezen ment. Erre azért tértem ki, hogy világosan lássuk, milyen komoly, gondos munkát kell végeznünk, hogy ezt a feszitett tervet végrehajtsuk, melyet most kitűzünk. Azért is feszitett a terv, mert az egy holdon féltül gazdaságok száma közel 6o ezer, összterületük 4oo ezer hold. A nyári fejlesztés során pozitiven alakult a helyzet, politikai felvilágosító munkánk nyomán biztatóak a jelek, tehát bátrabban fogjunk a feladat végrehajtásához. Véleményem szerint ez az intézkedő si tervünk amellett, hogy konkrétan megjelöl egy csomó fontos tennivalót, túlságosan szervezeti vonatkozású. Kern vet fel olyan kérdést, mint amit Tóth elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese mondott, hogy a tsz-ek ../.
