MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. május 16. - 1955. június 27.
1955-05-16 - 1. Jelentés a megyei párttagnyilvántartás helyzetéről. Melléklet: jelentés - 2. Szóbeli tájékoztatás a normarendezéssel kapcsolatos feladatokról - 3. Jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről. Melléklet: jelentés - fegyelmi ügyek megtárgyalása - Szóbeli javaslat pártszervezet megalakulásának engedélyezésére - Szóbeli javaslat tagjelöltségi idő nélküli tagfelvételre - Szóbeli javaslat a megyei pártbizottság június havi ülésének napirendjére - Szóbeli javaslat a zsámbéki mezőgazdasági tanfolyam Szolnok megyei hallgatóira - Szóbeli javaslat káderügyekben
üzemrészek;, hegy ott természetesen az üzemek között bérfeszültség keletkezik. A normalazitás másik következménye a munkaerővándorlás, mert természetes a munkás abba az üzembe, gyárba igyekszik, ahol a legjobban megsértheti a technológiai fegyelmet, ahol legmagasabb százalékot lehet teljesiteni ás igy bizony a mi országunkban az utóbbi évek átlaga azt mutatja, hogy a munkások 3o fo-a. kicserélődik, más üzembe megy dolgozni. Nem egy üzemben a megállapitott normák után álldemokratizmus alapján vita indul meg abban, hogy feszes-e vagy nem. Végül megállapítják, hogy feszes ós lazitanak rajta. 1953 első negyedévének átlagos normateljesitmánye 7 Magyarországon lo3 % volt. 1954-ben az első negyedévben már 14o %, Az ipari átlagteljesitése a normának 1955 év tehát a mostani negyedévben 15o,8 % volt. Nem egy üzeme van Magyarországnak, mint az RM müvek, ahol az üzemi étlagnorma telj esi tmény 182 vagy az Április 4 Gépgyár 164 <f 0 . ^a nem is ennyire kiugró a helyzet a szolnokmegyei üzemekben, d6 hasonló jelenségeket lehet tapasztalni a mi üzemeinkben is a normáM' átlagteljesitmányánál. Természetes, hogy az ilyen laza norma ós az ilyen magas norraatel jesitmény egyáltalán nem ösztönzi, hanem fékezi a termelékenység növekedését és fékezi a nemzeti jövedelem emelkedését. Ezért a Politikai Bizottságunk ju&ius l-re normarendezást rendelt el a kohó és gépiparban, közvetlen a kohászat kivételével. Átlagban a gé piparban 3o %-kal kell megszigorítani a normákat'. Ez pedig elvtársáé meg kell mondani átmenetileg jelentős bárcsökkenést fog jelenteni. Milyen formában lehet a munkásosztály számára a megmutatkozó bárcsökkenést minál előbb pótolni? Az alapbárrendezás nem kielégítő, miután ez az ut nem járható. Tehát ugy kell a munkásosztályt és magét a munkásokat felkészíteni, hogy rövid idő alatt be tudják hozni a termelékenység növelésével,az uj normák teljesítésével a mutatkozó átmeneti keresetcsökkenést. Normarendezés lesz tehát a kohó és gépipar területén ós azokban az üzemekben, ahol a munkásoknak 50 %-a. vasipari jellegű: közlekedés, ópitőipar, e*fe» mezőgépgyáraknál, jármüjavitónál, fcgías&xrnxTakraH jg BE naiae mit hmám A normaszigoritás különböző: közlekedésnél 6 vegyi jellegű vasiparnál 7 70 1 az építőjellegű vasiparnál 11,5 % t a gépiparnál - tehát akol a gépgyártás folyik - 13 az erőgópgyártásnál-Törökmiklós Gépgyár-J.5,8 <? 0) a Jármüjavitó 15,3 70 és a könnyűipari jellegű vasüzemeknál 13,3 Átlagában a normarendezás az üzemeknél 1 fo-%61 2o %-ig terjed, de eléri a 3o $-ot is. A normarendezás azt is jelenti, hogy a különböző lazaságokat, csalásokat, stb. meg tudjuk akadályozni, hogy a második félévben az üzemek béralapjából a normaszigoritásnak megfelelően le fognak venni. A Politikai Bizottság határozata alapján a normarendezésárt az üzemek igazgatói a felelősek. Felelősek, hogy a Politikai Bizottság, illetve a Minisztertanács irányelvei alapján műhelyenként a szükséges normarendezást végrehajtsák. Nyilvánvaló, hogy a politikai előkészítésért,a politikai irányitásér* az üzemi párttitkárok, pártszervezetek felelősek.
