MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. március 7. - 1955. május 9.

1955-03-28 - 1. jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom 1955. évi feladatairól, a fejlesztésre vonatkozó intézkedési terv megtárgyalása. Melléklet: jelentés, terv - 2. Javaslat a második ötéves terv összeállításához. Melléklet: javaslat - 3. Előterjesztés fegyelmi ügyekben

Dávid Peroné elvtárs összef Oiaalóia; Elvtársait! A megyei pártaktiván részt vett Uatolcsi elvtárs, a Központi Vezetőség titkára. Felszólalásában konkrétan megmondta, hogy a szövetkezeti mozgalom megszilárdítása és fejlesztése tekintetében a Központi Vezetőség különösen fontos szerepet iát Szolnok megye számára és elvárja tőlünk, szolnokmegyelektől, hogy most is élenjárd eredményekkel szolgáljunk, ugy, mint 1951-ben. Azt hiszem, ez a kiinduld pont, hogy ismerve saját 1951-OQ tapasztalatainkat, előrehaladásunkat, Ismerve a megye szövetkezeti mozgalmának: helyzetét, azokat az objektív erőviszonyokat, amelyek egyrészt pártszervezeteinkben, gépállomásainkon, állami gazdaságainkban, tanácsainknál és tömegszervezeteinkben megvannak, ezeket a tényezőket helyesen felhasználva előre tudjuk vinni a szövetkezeti mozgalmat. Ebben az évben jelentős előrehaladást kell elérnünk és biztosítanánk kell Szolnok megye számára as élenjáró szerepet. A fejlesztés mindig felveti as egyénileg dolgosé parasztok problémáját, as egyénileg dolgozd parasztokhoz való viszonyunk kérdését. Helytelen lenne, ha ml pártonbelüli és pártonkívüli politikai munkánkban, tevékenységünkben megfeledkeznénk az egyénileg dolgosé parasztok szerepéről és megfeledkeznénk arról, hogy a fejlesztésnél nem szabad elkövetnünk még viszonylag sem azokat a hibákat, melyeket 1951-ben elkövettünk; hogy a fejlesztés együtt járt sok helyen a termelőszövetkezeti mozgalom és as egyénileg dolgosé parasztok viszonyának a megbomlásával. Helyenkent olyan légköri nyomást fejtettünk ki,hogy nem voltunk figyelemmel az egyénileg dolgozó parasztok érdekeire, türelmetlenséget tanúsítottunk irányukban. A fejlesztést nem szabad ugy vinni, hogy as egyénileg dolgozó parasztokat szembefordítsuk népi demokráciánkkal vagy a szövetkezeti mozgalommal. Olyan politikát kell folytatnunk, hogy a dolgosé parasztok lássák, meggyőződjenek arról, hogy a fő ut a szövetkezeti mozgalom, a párt és a kormány elsősorban a szövetkeze tekét támogatja és ml akarjuk, helyeseljük, hogy belépjenek. Est azonban csak ugy tudjuk elérni, ha politikánkból kiküszöböljük a türelmetlenséget, akaratuk ellenére nem fogjuk bekényseeritenl őket a szövetkezetbe. Ez nem egyszerű, hanem elég bonyolult feladat. Amikor a szövetkezeti mozgalmat előtérbe helyezzük és tervünk alapján megtesszük a szükséges agltáciőt, as intézkedést, megmutatjuk szándékunkat, vigyáznunk kell arra, hogy a legkisebb erőltetést ls megakadályozzuk. Az elmúlt években mindannyian szereztünk tapasztalatokat, saját kárunkon megtanultuk, hogyan nem asabad a szövetkezeti mozgalomhoz nyúlni. Ha ezeket a tapasztalatokat figyelembe vesszük, megvan a remény rá, hogy nem lesznek adminisztratív túlzások és segfeleiden fogjuk elérni a kitűzött oélt. Jelenleg van-e már széleskörű, konkrét érdeklődés as egyénileg dolgosé parasztok részéről a szövetkezeti mozgalom felé? Véleményem szerint nincs. Van a szövetkezetek felé érdeklődés,de csak olyan mértékben, amilyen mértékben magyarászuk a Központi Vezetőség márciusi határozatát, a szocialista mezőgazdaság átszervezésének jelentőségét a falu dolgosé parasztjai között. Ennek alapján a parasztok felismerik, hogy a szocializmus építése kerül előtérbe. Azonban most még túlzás volna azt mondani, hogy a dolgosé párasatok márls lépéseket tettek a szövetkezetek ü# J»l»ntéa a t»g mozgalom. 1955* évi feladatairól,,,