MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. március 7. - 1955. május 9.
1955-04-18 - 1. Jelentés a Szolnok megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzetéről. Melléklet: jelentés - 2. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - Előterjesztés fegyelmi ügyek megtárgyalására. Melléklet: előterjesztés - Szóbeli javaslat mezőgazdasági termelőszövetkezeti pártszervezetek megalakulásának engedélyezésére - Szóbeli előterjesztés tag- tagjelölt felvételi kérelmek elbírálására - Szóbeli javaslat járási és városi revíziós bizottsági tagokra
--> ^ í*> Az állattenyésztés területen tsz-eink sertés™, juh- ós baromfitenyésztésben jó eredményt értek elo A sűrűség anyasertésből .. 4 ? 51 ? juhból 23,2 db loo kh-kint» A mezőtúri Haladás 8^- mangalica koca után 9,4 fialási átlagot ért elo A kunhegyesi Vörös Oktőber ez évben l c 4oo db sonkasüldőt hizlaló Kern ez a helyzet a szarvasmarhatenyósztósben<> Bár vannak jó tenyészetek - mezőtúri Béke, kisújszállási Petőfi.- kunhegyesi Vörös Október ~, ahol jó a;- állomány,, a gondozás és kielégítő a tejhozam« A szarvasmarhatenyésztést továbbra is súlyos lemaradás jellemzio A sűrűség 7,86 db - ezen belül a tehénsü.-üség 2 S 51 db loo kh-kintc A tsz-ek többségében mSg mindig gyenge az állomány, kevés a fehérjében gazdag abraktakarmány f nem megfelelő a gondozás ós alacsony a tej termelés 0 A mult. évben egy tehén után a tejtermelés 1496 kg volt, az előirányzat 81,4 ^-a. Bár a mult évben is 2 C 322 férőhely ópülty több tsz-ben mégis hiányzik a megfelelő istálláo A szarvasmarhatenyésztósben kevés tsz-ben alakult ki az állandó gondozók csoportjáé A legtöbb helyen idős ? csökkent munkaképességű gondozók végzik ezt a munkát c Ennek oka egyrészt s hogy a szarvasmarhatenyésztósben a munkaegység-elszámolás alacsony^, másrészt az, hogy nincsenek az állattenyésztő telepek körül gondozó lakásoké A tsz tagság ős a vezetők között olyan helytelen nézetek vannak, hogy a szarvasmarhatenyásztósre ráfizetnek, ezért nincs is kellő törekvés szaporításra és fejlesztésre IIIo A megyei pártbizottság az elmúlt évökben elsősorban a nagy tszek problémáinak megoldásával foglalkozotto Ezen a téren értünk is el eredményeketo Nagy tsz-eink pártszervezetei létszámban, vezetésben orősödtekc Ma már több olyan nagy tsz^ünk van s mint a mezőtúri Haladás, a karcagi Táncsics, ahol a pártszervezet rendszeresen ellenőrzi a gazdasági munkát, mozgósítja a kommunistákat és a szövetkezet tagjait a termelés fokozására s A megyei pártbizottság előtt azonban továbbra is fő feladat a nagy tsz-ek, különösen a tsz városokban levő szövetkezetek politikai megerősitáseo De a jövőben az eddiginél többet kell foglalkozni a kis tsz-ek és az Il-es tipusu. tszcs-k pártszervezeteinek megerősitósévelo Ezekben a tsz-ekben ós tszcs-kben a pártszervezetek többságükben gyengék, kislétszámuakj a titkárok ós vezetőségi tagok politikai felkészültsége hiányos 0 Tsz pártszervezeteink a fejlődós ellenére is gyBagéko A kommunisták részéről még ma sem folyik mindenütt következetes harc a szövetkezeti tulajdon védelméért$ a termelés fokozásáért, a munkafegyelem megszilárdításáért 0 Gyakori még ma is, hogy a párttagok elnézik a lazaságokat 4 nem lápnak fel a demagóg, valamint a helyenklnt beférkőzött kulák elemek ellen 0
