MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. január 3. - 1955. február 21.

1955-01-10 - 1. Jelentés az 1955. évi öntözéses gazdálkodás előkészületeiről. Melléklet: jelentés - 2. A megyei párt- végrehajtó bizottság 1955. első negyedévi munkatervének megtárgyalása. Melléklet: munkaterv - 3. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - Javaslat megyei pártvégrehajtó bizottság első negyedévi üléseinek napirendjére. Melléklet: javaslat - Az 5 hónapos pártiskola Szolnok megyei hallgatóira vonatkozó javaslat megtárgyalása. Melléklet: javaslat

Csáki elvtárs. Horváth elvtárs kiesészitéseben elmondta, hogy sok..helyen olyan területet kapcsoltak be rizstermelésre, amely más szántóföldi kapás növények termelésére alkalma* Ez valóban veszedelmesé válik a megyében. Karcagon pl. a legjobb területeket épitik be rizstelepnek és a legészakibb területen, amely tényleg csak rizstermelésre lenne alkalmas, oda vetik a búzát. Javaslom, hogy a Megyei Bizottság mondja ki határozatba, hogy a mezőgazdasági igazgatóság ennek vessen véget. Lánczi elvtárs elmondta, hogy először ki kellené képezni azokat a kádereket, akik a szántóföldi öntözéses termelési irányítását végzik, azután kezdjünk a dologhoz. Azt hiszem, hogy -ez nem lenne jó igy, ekünk megvannak azok az embereink, akik ezt a munkát el tudják inditani és megvannak azok sz emberek, akik ezzel kapcsolótos tapasztalataikat át tudják adni. Véleményem szerint serami rsükség a várakozásra, egy olyan cél kitűzésére, hogy létesitsünk iskolát, ahol az öntözés megvalósítására oktatjuk ki az embereket. A baj ott van, hogy az öntözéssel foglalkozó emberek nem harcoltak eléggé azért, no ;y szántóföldi öntözést folytassunk. Aít tudtuk, hogy Kisújszálláson az öntözött kukorica területen 6o-7o ás- termés volt és nem segitünk mégsem a termelőszövetkezeteknek az öntözés kiszélesítésében. Clyan álláspontot foglaljunk el, hogy meg van a .lenetőség a szántóföldi öntözésre, a Mezőgazdasági Igazgatóság feladata, hogy ezt a lehetőséget használja ki. Az egyéni területek növeléséről beszélt Juhász elvtársnő. Itt azt is figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezetek különösen azon a területen igényelnek nagyobb mennyiségű vizet, ahol egyébként szűkében vagyunk a víznek, viszont vannak olyan szabad vízmennyiségek, amelyre nincs elég igény szövetkezeteink részéről, s azt az egyéniek megkapták. Persze a termelőszövetkezetek háttérbeszoritása helytelen lenne. Azokkal az észrevételekkel én is egyetértek, hogy sok:.lják az egyéni terület bekapcsolását, viszont ezt ugy oldjuk meg, nogy ott ahol tsz-ek vannak elsősorban a tsz-ek igényeit kell kielégíteni. Az igaz, hogy mivel az öntözés több szervnek a kezében van, kárt szenved. Azonban egy lőre arra épiteni, hogy máról-holnapra , meg le yen egy szerv, amely irányit ja a Vízügyi Igazgatóságnak, a üözépfci'szai vállalatnak és a Meviépnek a munkáját - nem lehet, viszont ezeknek a szerveknek együtt kell működni. A tapasztalat szerint az a szokás, ha baj van az egyik szerv a másikra utál. ne Azt javaslom, nogy aMezőgazdasági Igazgatóság kebelén belül nozzunk létre egy szervet, hanem a mezőgazdasági igazgatóság mellett öntözési igazgatóságot létesitsünk, amely társigazga ósága a mezőgazdaságinak, mely közvetlenül a FM. .alá tartozik és a Megyei Tanács Végrehajtobizottsága külön irányítaná. ^em esett szó a vitában a melegházról. Ha viszont emlékezünk egy esztendővel ezelőttre láthtjuk, hogy tavaly milyen lelkesedéssel ügybuzgalommal foglalkoztunk a melegforrásak kihasználásával, a melegházak építésével. Olyan-tervek voltak, nogy év végére ázolnokmegyének 2o.ooo m. üvegháza lesz. Létrehoztuk a Cserkeszőlői üvegházat. A többi melegházak megépítése azon mult, hogy mi máról./.