MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. augusztus 23. - 1954. október 4.
1954-09-06 - 1. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztésének jelenlegi helyzetéről. Melléklet: jelentés; kiegészítő jelentés - 2. Az V. békekölcsön jegyzésre vonatkozó munkaterv megtárgyalása - 3. Szóbeli javaslat káderügyekben - 4. Szóbeli bejelentés magyar paraszt delegáció Szovjetunióba történő utazásáról, amelynek a megyei pártbizottság első titkára is tagja lesz
A Csótó elvtársnak biztosítania kell, hogy a tsz csoport rendszeresen be legyen számoltatva a tsz fejlesztési munkákról. De a Csótó elvtárs nem számolt be, hogy hogyan állnak az ünnepélyes közgyűlések, hogyan állunk az előkészitő bizottságokkal, stb. Tannak már előkészítő bizottságok, de azok mégsem alakulnak át csoportokká.' Véleményem szerint ezekkel a bizottságokkal nem foglalkoznak kellaően az a hiba. Azzal, hogy a gépállomási igazgatóság miniszteri dicséretbe részesítette a gépállomási igazgatóságot nem értünk egyet, mert ahhoz ami eredményt értünk el a gépállomási igazgatóságnak semi köze sincs. Véleményem szerint ha mi komoiyabbabn, gyorsabban akarunk a fejlesztési munkában előrehaladni a pártbizottságoknak is változtatniuk kell a fejlesztési munkamódszerükön, de a tanácsoknak is különösen. A Csáki elvtárs 7 $É-ával és a 7 tagjával kapcsolatban. Ez nagyon érdekes. Azt mondja a Csáki elvtárs, hogy kb. ugy néz ki,hogy Szolnok város 5 #-ra már teljesítette a fejlesztési tervét. A 7 belépés nem rossz, de elég kevés. A iíádas elvtárs foglalkozott azzal, hogy helytelenül leszűkítjük az agitációt. Abban van igazság, hogy az agitáció le van szükitve és azzal is egyetértek, hogy azt szélesítsük ki, de azzal nem értek egyet, hogy egy csoportban van 2oo-25o tag és annak nagyrésze legyen fejlesztési agitátor. Egy-egy osoportban ténylegesen 3o-35 agitátor legyen, de veszélyesnek tartanám szélesíteni ezt a munkát. A Csáki elvtárs felvetette a szolnoki JB. vezetőinek munkáját. Én beszélgettem ezekkel az elvtársakkal és elmondották, hogy a járásban több vezető elvtársnak az a véleménye, hogy nem érdemes fejleszteni. Ez a JB vezetőinek munkájából is kitűnik. Véleményem szerint lemaradás van a legjobban a tsz fejlesztési munkában Szolnok járásban, de eléggé le van maradva tiszafüredi*, törökmiklósi és a kunhegyesi járás is. J u h á s z n é e lv t ársnő: A Szolnoki JB. vezetőinek hozzáállásával kapcsolatban, nekem,is.az a véleményem, hogy ezeknek az elvtársaknak nem a legjobb a hozzáállása. A jelentésben megadott számokat ugy tudom, hogy nem a megyebizottságtól kaptuk. Véleményem szerint nem azért nem megy a fejlesztési munka, hogy a számok nem megfelelőek, hanem azért, hogy ezt a feladatot tul könnyűnek tartottuk és nagy volt az érdeklődés, és ha beszéltünk is a fejlesztés kérdéséről, cm de végeredményben lebecsültük a fejlesztési eunkát és ez az ami akadályozza a fejlesztésben az előrehaladást. A fejlesztési munkának a másik hibája az, hogy a fejlesztési dolgokat külön választják a többi feladatoktól. Nekünk tehát lényegében az elbizakodottságokat kellene felszámolni, mert nincs semi okunk az elbizakodottságra. Nem volt helyes a Szabad Népnek sem kihozni, hogy Szolnokmegyében jó eredményeket értek el a fejlesztés kérdésében, mert ezután még nagyobb lett az elbizakodottság mint eddig volt. Azt kell megmondani őszintén, hogy még lényegében sehol sem tartunk a fejlesztéssel. Az eddig belépettek sem középparasztok voltak, hanem családtagok és agrár proletárok. Nekem is a véleményem, hogy most már ugy kell kivinni a fejlesztési munkát, mint az egyik főkérdést. Az egyénieknél már mo3t is olyan közömbösség uralkodik, de ha ez a közömbösség továbbra is igy lesz, akkor akadályozni fogja a-z őszi mezőgazdasági munkákat is. Nekem az volna a javaslatom, hogy menyjünk ki a területre és ott nézzük meg, hogy mit csinálnak és ott ellenőrizzük és számoltassuk be a vezetőket. Én azt javaslta, hogy még e hét végén a megyebizottság tagjai és a megyei tanács vezetői menjenek ki minden járásba és ott
