MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. augusztus 23. - 1954. október 4.
1954-10-04 - 1. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezeti fejlesztés eredményeiről, a helyi pártszervezetek és tanácsok tevékenységéről, a további feladatokról. Melléklet: jelentés; kimutatás; feljegyzések - 2. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 3. Javaslat a járási és városi pártbizottságok, illetve az állami mezőgazdasági gépállomások pártszervezeteinek titkáraira - 4. Szóbeli javaslat a Hazafias Népfront megyei irodájának felállítására - 5. Szóbeli javaslat a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága létszámának kiegészítésére - 6. Szóbeli javaslat pártfunkcionáriusok lakásproblémájának megoldására - 7. Szóbeli javaslat a Szolnok Megyei Néplap nevének megváltoztatására - 8. Szóbeli javaslat a Szent szót tartalmazó községnevek eredetiben való használatára
Kiss elvtárs: A pártbizottságok az agitációs csoportokkal nemigen foglalkoznak, más munkát végeznek. Az augusztusi belépések idején meg müküdtek az agitációs csoportok, de szeptemberben már csak a tsz vezetők, pártvezetők és egyes aktivák végeztek agitációs munkát. Véleményem szerint helyes lesz, ha az elkövetkező hetekben is'a V§g«tők és néhány aktivá végez meggyőző, felvilágosító munkát, ne : követeljük meg a tsz pártszervezetétél, hogy külön zsoportot tartson ftan erre. Néhány jó egyéni agitátorral napirenden tudjuk tartani a tsz fejlesztés kérdését. Bozsik elvtárs : A tsz fejlesztéssel kapcsolatban el kell mondani azt, hogy a pártszervek és a tanácsszervak résaéről is a nagy munkák elvették a figyelmet a fejlesztés kérdéséről. Nagy hiányosság az pl, hegy a törökmiklósi járásba 3 tsz alakult, de egy hónapig nem kapták meg a működési engedélyt. Az ilyen nem segiti elő a tsz fejlesztést. P-gyverneken halastavat akartak építeni, dé nem kaptak meg az engedélyt hesszu időn keresztül, igy azt érzik, hogy nem kezslik komolyan ezt a kérdést. A tsz gyors fejlesztését befolyásolja a munkaegység hígítás is. Tapasztalatok vannak arról, hogy egyesek kikötik, mennyi munkaegységért hajlandók egy bizonyos munkát elvégezni. Ez rontja a többiek munkakedvét és mánkéhoz való viszonyát. A vezetők tudják ezt,de nem sok intézkedés történik a megszüntetésére. Szintén befolyásolja a becsületes dolgozók belépését a tsz-be az is, hogy a társadalmi tulajdont nem védik. Több helyen megtörténik, hogy a közös vagyont lopkodják, kárt okoznak a tsz-nek és az államnak is és még csak fel sem jelentik áz ilyen személyeket. Olyan tapasztalatunk is van, hogy az állami felszereléseket szétvagdalják, tönkreteszik. Pl. ^urkevén a tüzoltótömlőket széthasgatták. Ha az ilyen dolgokról a dolgozok tudomást szereznek, akkor nem akarnak belépni a tsz-be, mert azzal vannak, hogy amit ők megkeresnek, más ellopkodja vagy tönkreteszi. A tanácsnak sürősen változtatni kell ezeken, a mezőgazdasági igazgatóság vizsgálja felül ezeket a kérdéseket. A munkaegység hígítás is komoly mértékben mutatkozik már megyénkben, amit sürgősen meg kell vizsgálni. Konkrét intézkedésakat kell tenni, hogy a rablók, tolvajok megszűnjenek, kikerüljenek a tss-ekből. N a g y elvtárs : A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban már tettünk intézket. Felfigyeltünk arra, hogy az üsszes állami gazdaságokban, szocialista szektorokban megrongálják a tüzoltófelszereléseket. A társadalmi tulajdon nemvédését mutatja az is, hogy a rizst több helyen kirakják a föld szólésre, de nem szállítják be, igy tönkremegy. A szövetkezeti városokban is igy van, a rizs zsákokban kint ázik a föideken, nem igyekeznek beszállítani. Vagy a tavalyi műtrágya is.kint ázott, amit most ásóval, kapával kell szétverni, ugy öszszeállt. Igen sok a lopás az abraktakarmány területén is. A kukoricát 2-3 kgjával hordják. Elfogjunk olyat, aki a csizmájában vagy a kabátja ujjába bekötve vitte. A vezetők tudják ezt, de semmi intézkedést nem tesznek. A Központi Vezetőség határozata nyomán fel fogjuk vetni a felelősség kérdésest a vezetők felé is a lopás ügyekben.
