MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. április 19. - 1954. június 19.

1954-05-03 - 1. A Megyei Tanács jelentése a tanácsok megerősítéséről, a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos káderátcsoportosítás végrehajtásáról. Melléklet: jelentés; határozat - 2. Javaslat a Központi Vezetőség népnevelő munkáról szóló határozatának végrehajtására. Melléklet: javaslat; határozat - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása. Melléklet: előterjesztés - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Szóbeli javaslat az MNDSZ megyei elnökség megválasztandó tagjaira

A szakemberekkel kapcsolatban: Jthászná elvtársnő felvetette azt, hogy a tanács, de a Bigyabizottság is nem Jelentőségének megfelelően foglalkozott a 19-i párt- és kcr:aányhatározat értelmében a sza&mberek kiválogatásával, a ráluk való* gondoskodásról, azoknak anyagi, szociális körülményeinek biztositásával. Itt is az a fő probléma, hogy egy ser helyen nem értik meg, elsősorban tanácsszerveink és különösen a gépállcmásokon a párt és kormány •zen intézkedéseinek jelentőségét, A kunmártoni gépállomásra pl. a mult héten ment le agy ipari szakmunkás ás azzal fogadták, hogy "megint odadobtak valakit." Az elvtársak iy elmondtak agy párt példát, hogy mit csinálnak Jászjákóhalmán. Nem értik meg az elvtársak, hogy mit jelen* a párt és kormány a munkásosztály nagy segítsége a mezőgazdaság fejlssztése érdekében és ezért nyúlnak olyan rosszul a dologhoz és nem értik meg azt, hogy az 6 kenyerüket, funkciójukat, nem veszélyezteti senki, de éneikül nem megy a határozat végrehajtása. Épp itt van kézenfekvő agitációs érvnek a legutóbbi gépjavítás. Ha nincs a munkásosztály konkrét segítsége a téli gépjavításnál, akkor ugy sem oldottuk volna meg a problémát mint tavaly, igy pedig jobban meg tudtuk oldani. Azok a bizottságok, amelyek foglalkoznak a szakemberek elhelyezésének a problémájával - helyes, hogy BN gvanuak. Feladatukat azonban maguk sem tudják megoldani, ha a helyi vezetők nem őrtik reg a jelentőságét a kérdésnek és tőlük nem követeljük meg, hogy ugy foglalkozzanak a szakemberek elhelyezésének a problémájával, ahogy azt a ma?"gazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtása megköveteli. Az agronőmusok továbbképzése: A 2-3 hetes tanfolyamoktól nem kell olyan sekat várni. Tudomásom szerint az egyetemi képzett- . seggel-rendelkező szakembereknek meg van adva a szervezett továbbtanulásra a lehetőség, a lehetőségekkel élni kell. A Mezőgazdasági Osztálynak és a Végrehajtő Bizottság személyzeti osztályának azon kell dolgozni, hogy az agronómusokaak a szervezett szakmai továbbképzésük meg legyen ée biztosítva legyen a rendszeres továbbtanulás. Az is fontos dolog, amit Csáki elvtárs elmond, hogy ezeknek a kihelyezett agronómuscknak az eülenőrzáse nincs megoldva. A gépáll másnak erre van aparátusa, megvan a főagronőmus, az igazgató, a disspócser. Tehát a szakemberekkel való foglalkozást és munkájuk ellenőrzését is mag kell oldani. , A Tanácsdemokrécia gyengeségének egyik alapvető oka a nagy ki* cserélődés is és az, hogy 3 nevelés kérdése el van hanyagolva. Azok az érvek, melyeket Juhászná elvtársnő elmondott kihatással lehetnek, de az alapvető ok a nevelés elhanyagolása kezdve a Megyei Tanács tagjaitól ás az hogy lebecsülik a tanácsfunkcionáriusokat, a tanácsvezetőket, ez elsősorban a felsőbb tanácsszervektől ered. A Megyei Tanács Végrehajtő Bizottságánál van egy olyan elmélet, hogy a Végrehajtó Bizottság rendkívül hasznos határozatokat hoz, igen jól irányitja a munkát, de a járás nem hajtja végre, elzárják az asztalilókba, nem csinálják meg, nem értik a dolgut.*-2z még fokozottabban megvan a járásoknál. A megyével ha a központ beszél, arról beszél a ;.IT. hogy a járások milyen rórszak, a járásban pedig a Megyei Tanácsnak arról beszélnek, hogy a községben milyen rosszul megy a munka, de arról keveset mond mindenki, hogy mi a feladatuk. Szt az elméletet