MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. március 1. - 1954. április 12.

1954-04-12 - 1. A Szolnok Járási Pártbizottság jelentése az újjáválasztott pártvezetőségek munkájáról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés az állattenyésztés helyzetéről és további feladatairól. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása. Melléklet: előterjesztés - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Tájékoztató a március havi párttaggyűlésekről

Kutakkal, vizzel, vályúval általában el vannak jól látva, karámok csak kevés helyen vannak. Fa hiány miatt nem tudják elkészíteni. Ha faanyaghoz jutnak állandóan'növelni fogják. Tejtermeléssel kapcsolatban legjobb állami gazdaság a tts^mrei lo.3 liter, istállóátlag 9.lo liter. A TIszafüred-Kócsi Állami Gazdaság a legrosszabb 5 liter fejési átlag. Az állattenyésztésben dolgozóknak a bérezése jó hatással vannak a termelékenység emelésére és az állami gazdaságokban az állattenyésztési dolgozók igen jól keresnek. Tiszaimrén pl. I.800 Ft-ot is megkerestek mároíus hónapban. Ez biztositék arra, hogy nagymértékben hozzásegítik a hozamok emeléséhez az állami gazdaságokat. Áz állami gazdaságokban egy számosállatra 5.5 kh. jut. Dávid elvtárs: Javaslom, hogy a következő kérdésekhez csoportosítsuk a felszólalásban elmondottakat. Mik a legfontosabb feladatok most a^jelenlegi szakaszban az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarha és a sertéstenyésztés területén. Ennek megfelelően mi az, amit nekünk tenni kell. Milyen javaslatuk van az elvtársaknak, főleg azokban a kérdésekben, ami miatt elsősorban napirendre tűztük az állattenyésztés kérdését, hogy azokat a hibákat milyen módszerekkel, intézkedésekkel javítsuk ki. Főleg takarmányellátás, törzskönyvezés és a tervek teljesítése csökken megakadályozása, illetve a terv maradéktalan tel jesitése*Miben látják a jelenlegi helyzetben a legfontosabb feladatot. Melyek azok a hibák, amelyek következtében előálltak az állattenyésztés területén azok a problémák, amelyekről egyébként a pártértekezlet is néhány szóval szólt és ezek megakadályozására mi az, amit tehnünk kell. JÜhás zné elvtársnő: Nálunk ezen a vonalon a hiba onnan indul ki, hogy még nem látjuk és nem tudjuk megértétől eléggé a termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal, az egyéniekkel már inkább- hogy mit jelent az állattenyésztés es a mezőgazdaság szempontjából milyen nagyjelentősége van nemcsak az ország lakosságának ellátása szempontjából, hanem hogy mennyire " jövedelmezi az állattenyésztés a termelőszövetkezeteket, mert a nagyobb hiba itt van a termelőszövetkezeteknél. Abból kell kiindulni, amelyet Gerő elvtárs mondott a pártértekezleten, hogy a termelőszövetkezeteink jövedelmének: 80 %-át a növénytermelés, 2o %-át pedig az állattenyésztés adja. Ez' meg is látszik, mert ezen a területen hanyagoljuk el legjobban a munkát. A Megyei Tanács és a mezőgazdasági osztályaink is ás helyi tanáosaink a mezőgazdaság területén főleg csak a növénytermeléssel foglalkoznak: vetessél, aratással, növényápolással, az állattenyésztés kérdése az háttérbe szorul. Vannak nekünk mezőgazdasági állandóbizottságaink, termelési bizottságok és vannak helyi szakemberek, akik helyes javaslatokat vetnek fel a törzskönyvezés, apaállatok kérdésével kapcsolatban és vannak, ahol komolyan veszik ezeket a javaslatokat ós kezdik megoldani a problémákat, de legtöbb helyen nem forditanak rá nagy figyelmet, amit mutat az is, hogy a jelentésben erről nincs szó. A december 19-i közös határozat értelmeben és van nekünk külön megyei határozatunk is, amelyet kidolgoztunk, hogy az állattenyésztés kérdését nem mellékesen, hanem egyik igen fontos kérdésként kezeljük és foglalkozzunk vele. Ez összefügg a takarmány kérdésével, összefügg a termelőszövetkezetek jövedelmezőségével és a termelőszövetkezetek felé kell nekünk az állattenyésztés'kérdésével foglalkozni, mert itt van kiesés, híánv, főleg 1953 évben a sok kiselejtezés következtében. Azt kell megértetni