MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. március 1. - 1954. április 12.

1954-04-12 - 1. A Szolnok Járási Pártbizottság jelentése az újjáválasztott pártvezetőségek munkájáról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés az állattenyésztés helyzetéről és további feladatairól. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása. Melléklet: előterjesztés - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Tájékoztató a március havi párttaggyűlésekről

II. Az állattenyésztés helyzete és az 1954-. évi feladatok. Előadó: Horváth Imre és Vedrőgy Gusztáv elvtársak. Dávid elvtárs: A Megyei Pártbizottság azért tűzte napirendre az állattenyésztés helyzetének kérdéseit, mert ténylegesen a központi szervek maga Hegedűs András elvtárs személyesen hívta fel a figyelmünket, hogy Szolnokmegyében az állattenyésztési tervek teljesítésénél komoly fogyatékosságok és hibák vannak. Ezt elvtársak azok a számok is tükrözik, amit a Megyei Pártértekezleten elmondottunk. Semmise igazolja ezt jobban, minthogy a szarvasmarha és sertésállományunk 1954-. februári állapota nem éri el az 1952 évi februári átlagát. Nyilvánvaló tehát, hogy itt komoly hibák történtek, a ezeket a hibákat, lényegében meg is találtuk. Elmondják az elvtársak, hogy az elhullás növekedett, a kényszervágás, feketevágás emelkedett, a megtermékenyitési % alacsony, a kivágás megnőtt, s ezzel nyilvánvaló nem tartott lépést a megfelelő ütemű fejlődés. A tény az, és ilyen s.ampontból kell a problémát vizsgálni, hogy a jelenlegi számok, a jelenlegi szaporulat, az állattenyésztés jelenlegi állapota, aielyet a felmérések, az adatok igazolnak - és megközelítő pontossággal igazolnak - ezek komolyabb figyelmeztetést jelentenek és komoly fordulatot kell tennünk a hibák kijavitása területén, illetve konkrét intézkedéseket, hogy a népgazdaság szükségleteinek megfelelően Szolnokmegye az állattenyésztési tervet teljesitse. A hibák objektív okairól néhány dolgot. Nemcsak az objektív kérdések, hanem elsősorban a szubjektív tényezők okoztak ezeket a hibákat. Objektiv oknak lehet elfogadni, hogy a rossz takarmánytermelés következtében hiányzott a megfelelő takarmánybázis, - ahogy a Horváth elvtárs is emiitette a takarmány mérlegünk passzív. Mindjárt helyesen világított azonban rá, hogy általában minden takarmány mérleg passzív, tehát ezzel a kérdést magyarázni, elfogadni nem lehet, tehát nem ezek az objektiv tényezők döntötték el, legfeljebb elősegitették. A hibák korántsem ebből származnak. Amit egyrészt a Juhászné elvtársnő felvetett, s amit a pártértekezlet ugy gondolom bizonyos É értelemben aláhúzott, hogy a mi megyénk parasztsága, különösen a termelőszövetkezetek nem eléggé ismerték még mindig fel az állattenyésztés jelentőságét, ném eléggé szerették meg az állattenyésztést, nem törődtek az állattenyésztés jövedelmezőségével. Az állattenyésztés rossz vezetése, az állatok rossz gondozása folyfán azonban több olyan tapasztalatunk van, amely ezt bizonyítja. Az a hiba tehát, hogy megyénkben a dolgozó parasztok, a termelőszövetkezetek és a megye gazdálkodásáért, termeléséért felelős pártszervezetek és állami szervek elhanyagolják az állattenyésztést es nem olyan lelkes hirdetői az állattenyésztési problémá-k megoldásának, mint mondjuk a rizstermelésnek, vagy akár a kukorica négyezetes vetésének. Az a lelkesedés az állattenyésztés irányában, - ami a növénytermesztés egyes ágaiban, a kultúrnövények felé megmutatkozik ez általában hiányzik. A Megyebizottság is hibás ebben a dologban, mert elvileg mi egyetértünk, es felismerjük az állattenyésztés fontosságát és annak a fontosságát, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti aránytalanságot felhasználjuk, sőt elismerjük, hogy az állattenyésztés a kormányprogram végrehajtásának egyik fontos feltétele. Egyrészt nekünk a Megyebizottságnak, másrészt a Megyei Tanács Végrehajtóbizottságának kell változtatni azon a közömbösségén, vagy figyelmetlenségen, melyet az állattenyésztés kérdéseiben tanusitodfc. ./.