MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1953. július 27. - 1953. október 12.

1953-08-31 - 1. Jelentés a járási-városi választmányi ülések tapasztalatairól - 2. Jelentés a Megyei Pártbizottság, a pártszervezetek értelmiséggel való kapcsolatairól, a kapcsolt erősítésének feladatairól. Melléklet: jelentés - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Pártalapszervezetek alakulásának jóváhagyása

t Á választmányi üléseken a kormány programjának jelente segg háttérbe lett szorítva, ha esett is szó erről, ez formális volt. Ez a megyei választmány hibájából is adódott, amit nem lehet elfogadni, és a következő lépésnél ki kell javítani. A vitában háttérbe szorult, hogy a kormány programja az emberek életében, a munkában milyen jelentős változást, fejlődést jelent, ippen ezért hiányzott is a megfalelő lelkesedés, az a lendület, erő, optimizmus, amelyet a kormányprogram megvitatása és jelentőségének felismerése ad a mi számunkra. A kormányprogram, ha kellően megvitatjuk adja a folyó feladatokat is. De azért marad héttérbe a politikai munka, a népnevelő munka, mert a kormány programja nem volt a vitában ée a beszámolóban biztosítva. Az őszi betakarítás, vetés kérdései felvetődtek, de nem konkrét formában. Lehet, hogy egyes helyeken konkrétan, de általába véve ezekről kevés szó esett, s ez annyi volt, hogy be kell takarítani, s el kell vetni, de elemezve, hogy ezek milyen feladatot jelentenek mint gazdasági feladatok, s ehhez milyen pártmunkára, politikai mozgósításra van szükség nem volt szó. Ugyanez a helyzet az előttünk álló legfontosabb kérdésben, a termelőszövetkezetek megszilárdításában, megvédésének kérdésében. A termelőszövetkezeti kérdésekről elég megnyugató és általános formában volt szó. A termelőszövetkezeti pártszervezetek feladatairól, a termelőszövetkezetekben meglévő politikai feladatokról kevés szó esett, s nem alakult ki a választmány vitája alapján, hogy mi a tényleges helyzet, milyen intézkedéseket kell tenr.i, milyen formában kell foglalkozni a termelőszövetkezetekkel. Ezt az is igazoljál hogy a választmányi üléseken a legpesszivabb, a legkevesebb hozzászóló a termelőszövetkezetek titkárai, elnökei részéről volt. A gépállomás és az állami gazdaság részéről elég aktivan szóltak hozzá. A termelőszövetkezetek pártszervezeteinek titkárai, vagy elnökei közül kevés szólalt fel, és aki felszólalt az sem beszélt arról, hogy a szövetkezetben milyen problémák, nehézségek, vagy éppen a kormány programja alapján milyen fejlődés következett be. Véleményem szerint tájékozatlanság van. a termelőszövetkezetek területén, és a vezetők, a pártbizot.;ág tagjai, a gépállomás, a tanács vezetők, tsz. titkárok, elnökök optimistán látják a dolgokat. .Rendben vannak a dolgok, igaz ak?d egy-két kilépő, de azért lényeges oaj nincs a termelőszövetkezetekben, - mondják - persze ez nem felel meg a valóságnak, s ez komoly veszélyt rejt magában. A kormány-program végrehajtásában az alsóbb szerveknél ninos lényeges változás. Ahogyan a kormányprogramhoz hozzá kell állni, s amit a programmal.eapcsolatban a vezetőknek végre kell hajtani ezekben a dolgokban nincsen lénye-es változás, fordulat. A vezetők nem is vetik igy fel a dolgokat maguk felé, ezt mutatja az is, hogy a vezetők 3 tömegkapcsolat kérdését nem elemzik. Nem merik határozottan megmondani, hogy a tanácselnöknek, vagy a párttltkárnak, a gépállomás igazgatójának, yagy akár a földmüvesszövetkezet ügyvezetőjének rossz a kapcsolata a tömegekkel. Nem merik megmondani, hogy magatartásukban túlteng a bürokratizmus vonás, s éppen ezért nem indult meg náluk egy erőteljes küzdelem, harc, hogy ezt megváltoztatják. Ünnek az a következménye, hogy változatlanul gyakoriak a felesleges zaklatások, a begyűjtés, az adóbehajtás területén, hogy megsértik a munkások, dolgozók jogát, a munka és az egészségvédelem kérdésében, A dolgozókkal való törődés még mindig formális, vagy csak egész kicsi dolgok történnek. Pl. a földmű-