MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1953. július 27. - 1953. október 12.

1953-08-26 - 1. Jelentés a választmányi ülések előkészítéséről, javaslat a tanácskozások ellenőrzésére - 2. Jelentés a Megyei Pártbizottság Pártgazdasági és Ügykezelési Osztálya munkájáról, a dolgozók leveleinek intézéséről. Melléklet: jelentés; jelentés - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben

daság szocialista szektorainak problémája, a termelőszövetkezeti mozgalom kérdése. Gondoskodni kell arról, hogy a mi járási, városi választmányainkon, taggyűléseinken fő kérdésként szerepeljen a termelőszövetkezetek problémája. Itt három kérdés vetődik fel. Legfontosabb: a termelőszövetkezeti pártszervezetek megerősítésének, vezetésének, munkárjának kérdése, 2./ a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésének kérdése, 3./ a középparasztok jelentőségének kérdése. A Központi Vezetőség Titkársága igen fontos kérdésnek tartja, a szövetkezeti mozgalmon belül - a középparasztság kérdését, egyrészt azt, hogy minden középparasztellenes nézet:ellenséges, antileninista szektáns nézet bármilyen formában is nyilvánuljon meg. .dcármilyen formában jelentkezik, határozottan fel kell lépni ellene. Biztositani kell, hogy a közpparasztokat megfelelően népszerűsítsük, hogy az agitáció a középparasztság megnyerése körül mozogjon. Pontos a középparasztság megnyerése, hogy bentmaradjon a szövetkezetben. Legyen középparaszt elnök, brigádvezető, legyenek bent a középparasztok az igazgatóságban. Miért? Egyrészt azért, inert a középparasztok megnyerése parasztpolitikánk alapja, másrészt a kisparasztok, az agrárproletárok a középparasztok magatartását figyelik, s ez befolyásolja őket. Ezenkívül az ellenségnek is a munkája a kö_ zépparasztság felé irányul, mert tudja, hogy az ingadozik, hogy hibákat követtünk el vele szemben - igyekszik megingatni, kiléptetni és ezzel a szövetkezeteket gazdaságilag, politikailag gyengíteni. Nem szabad ezt a kérdést elhanyagolni, hanem megfelelően előtérbe kell állitani és ilyen vonatkozásban kell folytatni az agitációt. Persze ez nem azt jelenti, hogy most már hátatforditsunk a kisparasztoknak, agrárproletároknak. Az agitációnkból az olyan szavakat; mint kilépés, feloszlás törüljük ne használjuk, hanem inkább beszéljünk,egyéészt a rendeletek alap-r ján erősödő termelőszövetkezetekről, szövetkezeti tagokról, laásrészt beszéljünk az újrakezdés nehézségeiről. Legyen a mi agitációnkban az egyik fő vonal az, hogy az újrakezdés a kedvezményektől való elesesi milyen nehézségekkel jár. Összefoglalva: legdöntőbb^ hogy miután közelebb kerülünk az élethez, lejebb visszük ezt a kérdést,a pártbizottságok, a járás, a város területére konkretizáljuk a dolgokat, az emiitett hibákat ott ne kövessük el. Pontosan meglegyenek állapitva a konkrét termelési, gazdasági feladatok és az élet kérdéseit kapcsoljuk össze a belső problémákkal. A pártonbelüli vezetés hibáinak kérdését is feltétlenül szélesebben, az egész területre vonatkozóan vessük fel. Rendkívül káros lenne, ha a járásnál, városnál nem mutatnánk meg, hogy a tanácselnök magatartása milyen bürokratikus, hogy milyen hibák történtek a helyi tanács részéről. Közelebb kell vinni ezeket a kérdéseket az élethez, szélesebben kell megtárgyalni ezeket a problémákat. Az elhangzott tájékoztatáshoz Kiss László, Juhász Imréné, Vigh Erzsébet, Bogár József, Csáki István, Tóth Imre, Egri Aranka és ífádas József elvtársak szóltak hozzá. A vita alapján Dávid elvtárs összefoglalta: Dávid elvtárs összefoglalója: Kiss elvtárssal egyetértünk abban, hogy az eredményeket is ismerteni kell. Ez hiányzott a tájékoztatásomból. A megyei választmánynak ez is jelentős hibája volt, s ebből következhet, hogy az emberek