MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1953. július 27. - 1953. október 12.

1953-08-31 - 1. Jelentés a járási-városi választmányi ülések tapasztalatairól - 2. Jelentés a Megyei Pártbizottság, a pártszervezetek értelmiséggel való kapcsolatairól, a kapcsolt erősítésének feladatairól. Melléklet: jelentés - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Pártalapszervezetek alakulásának jóváhagyása

» i II. MB. a pártsze rvezetek mu nkája, felad tai az ér tel­miséggel való kapcsolat erősitése. a köztük vég­zett polit ikai munka területén. Elő adó: Egri Anranka, és Vida Béla elvtársak. Dá vid elvtárs: összefoglalója. Kiss elvtárs véleménye helyes, amikor leszögezte, hogy a Megyebi­zottjág maga is lebecsüli ennek a kérdésnek a jelentőségét és lé­nyegét, líi mutatja Bűz is, hogy nem súlyának megfelelően készí­tette elő a jelentést, de munkájában sem megfelelően foglalkozik az értelmiségi problémával. Az értelmiségiek között végzett politikai munkánkban nincs lénye-?, ges javulás. Ez a terület pártszervezeteink részéről és részünkről is el van hanyagolva és ennek a következménye az, hogy - bár pár­tunk és kormányzatunk minden intézkedésével kihangsúlyozza az ér­telmiségiek szerepét, jelentőségét és olyan politikát folytat, me­lyen belül az értelmiségiek minden rétege érzi saját tapasztalatai alakján, hogy milyen fontos szerepe és jelentősége van - mégis mi nem tudjuk felszinre hozni az értelmiségiekben rejlő képességeket. eVz erőt, a tudást és ez a gazdasági és kulturális élet területén sok esetben komoly hibákat., zavarokat, lemar* dást idéz elő. Mi ismerjük, hogy üzemeink a tervteljesitésben le vannak marsdva. Azt a kérdést azonban sem a Megyebizottság, sem az üzemi pártszer­vezetek, szakszervezetek nem ellenőrzik, és nem tisztázzák, hogy az üzemeken belül a mi műszaki értelmiségieink még mindig nincsen­nek megfelelően menVacsülve a bennük lévő alkotó, kezdeményező erő, a termelés érdekében nincsennek h^sznositva. Ezt a kérdést tehát mélyebben, alaposabban - mint egy' külön fontos kérdést - sem a Megyebizottság, sem a pártbizottság és a szakszervezet•nem elemez­te és nem vonta le ennek alapján, hogy az üzemekben milyen intéz­kedésekre van szükség. Nem megfelelő az a politika, amelyet a Megyebizottság és a pártbi­zottságaink az értelmiségiek területén végezflkek. Az utóbbi időben nem hogy javult volna a ^egyebizottság és a megye -pártszervezetei­nek kapcsolata az értelmiségiekhez, hanem romlott, gyengült, me­lyet Nádas elvtárs adatai világosan mutatnak. A párton belül-bór erőfeszítéseket tettünk-a függetlenített apparátusban sem emelke­dik az értelmiségiek, szakértelmiségiek száma. A tagjelölt felvé­tel területén a kormányprogram megjelenése után mindössze 1 fel­vétel történt, ami azt mutatja, hogy az értelmiségiek korébői csök­kent a felvételek száma. Ez meglehetősen súlyos hiba. Helyes azt felvetni, hogy nem-e a Megyebizottság és osztályvezetőinek maga­tartásában rejlik ez? Ezt pex-sze tovább lehet elemezni a pártbi­zottságok titkárai, osztályvezetői, vagy az állami szervek terü­letén dolgozó vezető-kommunisták felé, hogy az értelmiségiekkel szemben nyiltan nein, de belsőleg előítélettel rendelkeznek, cízek­táns magatartást tanusitanak és ezt mutatja az is, hogy a Megye­bizottságon belül mindenki munkás és paraszt származású. Azt hi­szem ezt a kérdést bizonyos vonatkozásban a fejlődés napirendre • fogja tűzni. E z a szektáne vonás, az előítéletek kérdése ez az, hogy bár felvetjük ezt a kérdést, de formálisan vetjük fel, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents