MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1953. május 25. - 1953. július 20.

1953-07-20 - 1. Jelentés a párt gazdaságpolitikájával kapcsolatban kialakult hangulatról. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 2. Jelentés a cséplés és gabona begyűjtés helyzetéről, a pártszervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól. Melléklet: határozat - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Szóbeli javaslat az 5 hónapos pártiskolát végzettek elosztására - 6. Szóbeli javaslat a 3 és az 5 hónapos pártiskola szeminárium vezetőire - 7. Szóbeli javaslat pártszervezet megalakulásának engedélyezésére

a cséplés és gabonabegyűjtés ^íp.ty zekéről, a pártszervek, tanács ee ÁMJ reiaaafrairoi. • A megye területén 3o7«86o kh. kalászost és 23.55o kh, egyéb terményt kell elcsépelni 953 cséplőgéppel. Ez a következő képpon oszlik meg szektoronként: Az állami gazdaságoknak 29#ooo kh. kalászost és 7»5oo kh. egyéb terményt 118 cséplőgéppel. A tsz, tszos-k l2o.3o4 Ida.-' kalászost, 9#39o kh, egyéb terményt "361 cséplőgéppoi kell elcsépelni* Az egyéni paraszt gazdaságokban 158.556 kh. kalászost, 16,C5o kh, egyéb terményt kell olcsépolni, Az ogyéb termények closéplésére a megyo területén 37 cséplőgép van kijelölve és átszerelve, A Minisztertanács határozata szerint a gabona-cséplésit augusztus 2o-ra be koll fejezni, A határidőn belül az MB. aratási munkakezdetében azt terveztük és vállaltuk, hogy a gabona cséplósét augusztus 15-re befőjozsük, A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a cséplésben már is lemaradás van és hogy az idol osépcés az elmúlt évekhez képoet is nagyobb feladatot jelont számunkra. A cséplési munkák igen vontatottan indulnak be és jelen-log még 31o cséplőgép teozdte meg, illetve folytatja a cséplést. Közro játszik itt az, hogy az aratás elhúzódott a megye-több pontján, különösen nagyobb tszcs-ben és állami gazdaságokban. Az aratás viszonylag elfogadható időpontban július 16-ra Karcag város és Jászberény járás végezte ol. k megye többi járásában és városában az aratás még jelenleg is folyik. Ugyanakkor szüksége mutatkozott annak is, hogy az aratással végezett tsz, tszcs, segitséget nyújtsanak az aratásban lemaradt tsz-nek. Ez a körülmény lassította a hordás, és a cséplés ütemét a mezőgazdasági szocialista szektorában. Az egyénileg dolgazó parasztok nagyobb része - bár az aratást a megyének legnagyobb részén előbb végezték ol - a hordáshoz és következésképpen a csépléshoz is vontatottan fogtak hozzá. Több helyen a megyében - főlog Tiszafüred és Jászapáti járásban - igen nagy problémát okozott a pártbizottság és tanácsaink merev álláspontja, a szérűre való hordás kérdésében. Kezdetben azon az állásponton voltak, hogy nem emsédélyeznok egyáltalán berakodást oda som, ahol a tűzbiztonsági szabályoknak megfelelnek az udvarok, abból a meggondolásból kiindulva, hogy ^ha egy személynek adnak berakodási engedélyt, akkor mindenki-kér. Ezen az állásponton asak soká ./.