MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1953. május 25. - 1953. július 20.

1953-07-20 - 1. Jelentés a párt gazdaságpolitikájával kapcsolatban kialakult hangulatról. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 2. Jelentés a cséplés és gabona begyűjtés helyzetéről, a pártszervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól. Melléklet: határozat - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Szóbeli javaslat az 5 hónapos pártiskolát végzettek elosztására - 6. Szóbeli javaslat a 3 és az 5 hónapos pártiskola szeminárium vezetőire - 7. Szóbeli javaslat pártszervezet megalakulásának engedélyezésére

dottak visszavonását jelenti, hogy lényegében nen történt se mai. hlzonycs mértékig sikerült az ellenségnek a két beszédben clhangzcttakat különválás zteni éa u^y magyarázni, hegy azek egymással ellentétesek. Innék valamint a. politikai tömegmunka hiányának tudható" be az, hogy a dclgczék elsősorban a dolgozó paraszté dg bizenyes mértékig várakezó álláspontra helyezkedett, passzivabb magatartást tanusit, nem vitatja ugy a kérdéseket, mint az első időben. letudható ez teváb á annak is, hogy a mi vezetőink nem látják világosan, hogy a két beszéd elhangzása után, melyek a politikai töm%munka legfontosabb feladatai, hogyan .magyarázzák a kardosokét és hogyan leplezzék le az ollenség tevékenységét. Sck vezetőben Rákosi elvtárs beszédének elhangzása után az a helytelen nézet alakult ki, hegy a párt politikai munkájában nincs szükség semmiféle változásra, továbbra is azokkal a módszerekkel kell dolgozni, mint eddig. Nem látják a politikai munka fontosságát, továbbra is az adminisztratív módszerek alkalmazása jellemzi munkájukat. Nem arra veszik az irányt munkájukban, hegy a dtlgczók kifejtsék véleményüket, elgend lásukat a kormány programról. Az r tapaszt?lat, ha valahol a programmal ellentétes véleménnyel találkoznak a dolgozók részéről azt igyekeznek az ellenség hangjának feltüntetni és elnyomni, a~i lényegében odavezet, hegy a dolgozók ne.m merik véleményüket kifejteni. Ezzel gátolják a pro „rsam széleskörű megvit' tását. A járási, városi aktivák és a pártszervezetek által tortett rendkívüli tag.yülések nem mozgósítottak eléggé a program vé.romaj tására, A termelési feladat k, az aratás időben való elvégzősőre. Több aktivá ülésen, illetve taggyűlésen nem a terület speciális helyzetének fi;g:elembevételével foglalkoztak a fő kérdésekkel. Nem lett eléggé aláhúzva, hogyan füg

Lj össze a pregram megvalósítása a mezőgazdaságbon az aratás, cséplés, a másodvetés kérdésével. Iparban a 3/4 évi terv teljesítésével, a nunkaverseny kiszélesítésével, a munkafegyelem megszilárdításával, a takarókossággal, ügyes helyeken a rendkívüli taggyűléseken a párttagjaink egy része a tsz-ekben nem arról vitatkoztak hogyan gyorsítsák meg az aratást, hanem arról, hegy kilépnek-e, va.gy benti, aradnak-e a tsz-ekben. Rákosi elvtárs beszéde után'az ilyen irányú vits csökkent. Ipari üzemeinkben - bár Rákosi elvtárs beszéde után a párttagok és a pártonkivuliek részéről voltak vállalások a terv tol j esi tő sőre, /pl. a törökmiklósi Gép gyárban Szilág.yi Lajos, Juliász Sándor váll-lták, hegy Ötéves tervüket a harmadik negyedévben befejezik, stb,/ Megállapítható azonban, hc ;

.y az augusztus 2c—ra tett vállalások jelentősége mincs