MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1953. május 25. - 1953. július 20.
1953-07-20 - 1. Jelentés a párt gazdaságpolitikájával kapcsolatban kialakult hangulatról. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 2. Jelentés a cséplés és gabona begyűjtés helyzetéről, a pártszervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól. Melléklet: határozat - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Szóbeli javaslat az 5 hónapos pártiskolát végzettek elosztására - 6. Szóbeli javaslat a 3 és az 5 hónapos pártiskola szeminárium vezetőire - 7. Szóbeli javaslat pártszervezet megalakulásának engedélyezésére
Javaslom, vegyük Tie a határozati javaslatba, hogy a dolgozó, parasztok felé, tsz-eink felé ki szülésen, és összejöveteleken, sajtóértekezleteken állandüan emeljük ki a nagyüzemi dolgozók eredményeit, vállalásait, kogy elmélyítsük a parasztság soraikan azt, kogy a munkásosztály kogyan reagált, milyen áldozatokat vállalt az uj kormányprogrammal kapcsolatken. Kiss elvtárs ÁYH. Javaslom a ^egyekizottság felé, ko fc y kivja össze azoknak a szerveknek a vezetőit, akiknek eiiten a kérdéskén feladatuk el, kogy re a saját feje után menjen mindenki, kanem a párt adja meg az irányitást , k o g á r elvtárs. Javaslom, kogy a pártkizot tságok és a pártszervezetek üzemenként is tekk feladatot adjanak a temegszervezeteknek, mert eddig csak éltalákan kaptak feladatot. S z a r v a s elvtárs. Hozzunk katározatot arravonatkozólag, hogy a vezetők pártvonalon, • állami vonalon, tanács, rendőrség, a szakszervezetek és egyék vezetők kekatóan, alaposan tanulmány ózzák az uj kormány programot, értsék-meg és B*eg a megfelelő szervek ellenőrizzék, kogy megismerjék ezeket az anyagokat. Dávid elvtárs. Véleményem szerint ez a jelentés a többitől eltérően az egyik legjobb jelentés^ A kegyebizottságnak még nem igen.sikerült ilyen politikai következtetésben kelyesen esszeállitott jelentést tárgyalni, mint most. Tekét Tótk elvtárs véleményékez csatlakozva a jelentést jónak tartom^ Az a kérdés, amelyet Kiss elvtárs felvetett, kelytelen. ífl abból adódik, kogy Kiss elvtárs magának azt a jogot formálta, kogy a jelentést megbirálja anélkül, ko*y a tényleges helyzetet ismerte volna,0»ogy a megye eseményeiben kellő tájékozottsággal rendelkezett volnaO ezért volt olyan megállapítása, ko, y ez az ellenség erejének túlértékelése és saját erünk lebecsülése. Snnek a kérdésnek döntő bizonyítéka Rákosi elvtárs beszéde. Miért volt szükséges, kogy Rákosi elvtárs beszéljen? Miért kellett Rákosi elvtársnak az ellentámadást bejelenteni? Azért, mert Nagy Imre elvtárs beszéde után az ellenség talpra ugrott, erejét megsokszorozta - és ebben a helyzetben mi is ingadoztunk, a pártszervezet, a párttagság, ingadoztak a vezetők, és nyilvánvaló, kogy Rákosi elvtárs beszéde - mint a jelentés konkrétan alákuzza ismételten idézni kell|koey "Rákosi elvtárs beszédét a dolgozók nagy érdeklődéssel várták, kc^y a beszéd* tok kérdést tisztázott és Rákosi elvtárs beszéde a tömegek kőzett nagy bizakodást váltott ki, a feszültség, a "bizonytalanság megszűnt, magabiztosabbak, határozottabbak lettek párttagjaink." Sz a tényleges kelyzet,(*&l^zőleg az ellenség aktivitása fokozódott erőteljesen és ezzel szemben pártszervezeteink, párttagjaink, vezetőink i-izonytalankodtak, ezért vált szükségessé Rákosi elvtárs beszéde, ez a bejelentett ellentámadás) Rákosi elvtárs beszéde után a kérd-ás teljes egészében nem szűnt meg, változatlanul,bizonyos -értékig fentállnak. Helytelen Ifenne persze az a tapasztalat - és a szombati meg•/.