MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. október 27. - 1952. november 24.

1952-11-03 - 1. Jelentés a kunhegyesi járási pártbizottság munkájáról. Melléklet: jelentés; határozati javaslat; határozat - 2. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzetéről, feladatairól és a zárszámadások politikai előkészítéséről. Melléklet: jelentés - 3. Jelentés a járási-városi pártbizottságok, pártszervezetek munkájáról és feladatairól, a tagkönyvcsere végrehajtása terén. Melléklet: jelentés - 4. Szóbeli jelentés a nov. 7-i ünnepségek előkészítéséről - 5. Szóbeli javaslat hét pártszervezet megalakításának engedélyezésére - 6. Szóbeli javaslat a nov. 10-i megyei pártbizottsági ülés napirendjére

még felszínes, nem elég mély és nem elég konkrét és nem segíti eléggé a községi titkárokat. A Pártbizottságnak ezen kell még javitani. A másik kérdés az, xiogya Pártbizottság nem «iég következetesen harcol azért, hogy a területen a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén a Horváth elvtárs által fel Vetett hibák megszűnj enek kérdésével többet foglalkoznának. Ha ez a harc következetes volna, akkor azok a dolgok nem fordultak volna elő, amelyet fel akarok sorolni. htm harcol a Pártbizottság azért sem, hogy a községi pártvezetőségek ezen a téren a feladatokat végrehajtsák, hogy azokat a hibákat., amelyeket Horváth elvtárs felvetett az opportunizmus és az ingadozást kijavítsuk és megszüntessük. Pl. a kunhegyesi járás van a legjobban lemaradva. Megtörtént az, hogy a ku lá kok nak 250 kh elhagyott földet adott ki a tanú: s hogy a gépállomássál a kulákoknak falsz:'ntassa, hogy ebbe kulturn vényeket termeljenek. Bz nem más mint opportunizmus. Egyed elvtárs : Én a jelentéssel nagyobbik részében egyetértek. Vannak azonban a jelentésnek egyes pontjai amivel nem értek egyet. Elsősorban is azzal, a részével nem értek egyet, hogy léleknélkül dolgoznak a Járási Pártbizottság tagiái. A

z ténylegesen fennáll., hogy egye feladatokat nem ugy hajtunk végre, ahogy kellene, azonban itt felvethetnénk azt a kérdést, mint Rákosi elvtárs mondta, hogy ő a kövérsztahanovistákat szereti, le-.. módszeres a munkánk. A legnagyobb hiányosság a Jáiási Pártbizottság munkájának az, hogy a határozatokat, amelyeket a J .írási Pártbizottsági ülésen hoznak nem ellenőrzik azt, hogy a politikai munkatársak hogyan hajtsák végre. A másik része, /amelyei nem értek egyet aZ, hogy a Járási Pártbizottság tagjai sok esetben arra hivatkoznak hogy a vetés nincs még befejezve. Ezt én inkább a Tanácsra mondanám. Elsősorban ebben a munkában a járási taná cs a hibás. • •• i.. sik része az, hogy a mezőgazdasági munka a járási tanácson keresztül nem ütőképes. Abból adódott az is, nogy a mezőgazdasági osztály és a tanácselnök nem dolgoznak össze. t A tanácson belül a politikailag fejlstlen elvtársak nem akarjak fejleszteni politikai tudásukat, k járási tanácselnöktől indult ki az, hogy azt mondta, hogy augusztus 20-ra lesz kenyér és lesz vetőmag. Kihallgattak a begyűjtési osztály vezetőkre, Ígérgettek, A jelentés többi részével egyetértek. i ugy lát tuk, hogy a mi termelőszövetkezeteinkben már nincs ennek kulákok mert ha voltak kulákok pl, voltak olyan tsz-ek, amelyekék nél a tsz- vezetősége oportunizmus móujára kizá.rtak tsz- tagokat.* i". sik hiba a Járási Pártbizottság munkájában az, hogy mi beszélünk ugyan a tanulásról, az oktatásról, de misem mutatunk ezen a téren példát pl. nem járunk el min'.ég az oktatásra. Bz ráragad a községi titkárokra és utánna az alapszervezeti titkárokra. Ezt is ki kell operálni, hogy a feladatokat megtudjuk oldani. Szarvas elvtárs összefoglalja. A felszólalásokkal kapcsolatban néhány kérdést. A

z egyik a Halász elvtársnak a javaslata lényegében az lenne, hogy egy jelenléti könyvet Vezetnénk és a tapasztalatokat beleirnánk. Az a.olt iratoknak, leveleknek minden pártbizottságnál van' iktató könyv íg abba iktatva van minden levél és határozat, .m nem tartom helyesnek még külön egy füzetet erre a célra, á sik kérdés a Bukta elvtárssal kapcsolatban felvetett kérdése, ami azt j.lenti, hogy a. munkában ha nem állnalf be a termelőszövetkezeti dolgosok rendőröket hívnak. Elvtársak'ez nem módszer, igy nem lehet dolgozni, ez azt jelentené, hogy minden t.z- dolgozó mellé egy rendőrt kellene állítani. Azt mondanák a dolgozók, hogy Éppen ugy van, mint a múltban, hogy a munkában rendőrök hajtják az embereket. Ezzel a politikával nem lehet a munkatmegjavítani. Azt nem monaom, hogy ha a tsz- dolgozó hibát követ el, hogy ne vonjuk felelősségre, hanem igen is felelősségre kell vonni de olyan föimában, ho-y pl. ha nem jár ki dolgozni a munkaegységéből vonjunk. í«.«