MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. július 14. - 1952. augusztus 4.

1952-07-14 - 1. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 2. Szóbeli javaslat a Jászfényszarui és a karcagi Vegyesipari Kisipari Termelőszövetkezet pártszervezete megalakulásának engedélyezésére - 3. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének tapasztalatairól és a további feladatokról - 4. Jelentés az üzemi kollektív szerződés megkötéséről, a munkások egészségügyi helyzetéről és a munkásvédelemről. Melléklet: jelentés - 5. Jelentés az 1952/53 évi pártoktatás előkészítéséről, javaslat a propagandistákra. Melléklet: jelentés; javaslat - 6. Szóbeli javaslat a júl. 21-i és a júl. 28-i megyei pártbizottsági ülés napirendjére

Békési elvtárs. ügy a Papírgyárnál, mint épitő ipari vonalon ott van a hiányosság, hogy az üzemi vállalat vezetés nem tudatosította, hogy mennyire fontos hogy a dolgozókkal átbeszéljék a kollektiv szerződést. Ahol nem beszélték át, nem jöttek javaslatok, a dolgozók nem érzik magukénak a kollektiv szerződést. Hibát követtünk el amikor aem adtunk segitséget az Üb-knek a normarendezéssnél, A Magasépítésnél, Papírgyárban a dolgozók panasszal jönnek, hogy el van hanyagolva a védelmi kérdés, nincs biztosítva a védő ruha, védőétel. Előfordul, hogy az uj dolgozók kerülnek be, s ezekkel a régiek nem akarnak foglalkozni, azt mondják akkor nem tudnak ők dolgozni. Az üzemen belül megtartják a havi üzemi szemlét, de jéea néznek a vállalatvezetés hibája felett, 10-én a Tisza Cipőgyárban lerögzítették a hibákat, de nem történt meg a felelősségre vonás. Nem állnak ki a dolgozók érdekvédelméért, objektiv okokra hivatkozva elnéznek a hibák mellett, Dávid elvtárs. A vita azt bizonyltja, hogy itt volt az ideje, hogy ezt a kérdés: konkrét formában napirendre bűzzük, bár meg kell emlitsem, hogy ez a jelentés visszatükrözi, hogy mennyire nem foglalkozunk azzal a kérdéssel, s mennyire nem tárga fel ez a Jelentés a probléma lényegét. A vitában hozzászóló elvtársak jelentős része szintén nem a lényeghez szólt. A kérdés sok esetben ugy nézet ki, mintha egyesek igyekeznének megmagyarázni a dolgokat, vagy beszámolnának a területükről, mintha nem is ők lennének felelősek a terűié tőkön uralkodó hibákért. Valamennyi elvtárs, aki hozzászólt ezen a területen mozgott. Kanyó elvtárs alaposan aláhúzta, hogy itt a dolog lényege, hogy megértsük, hogy emberekről van szó, s azoknak jelentősége fontossága milyen nagy kérdés. Az objektiv magyarázatokra, nehézségekre való utalásba nincs szükség, hanem arra, hogy ne kövessük el a legnagyobb bünt, hogy elhanyagoljuk az embereket nem törődünk az emberekkel. ^nnél a kérdésnél helyes elvileg tisztázni azt a kérdést, amire éppen ztalin elvtárs hivatkozik. Sztálin elvtárs klasszikusan leszögezi, hogy a szocialista épités alaptörvénye biztosítsa az egész társadalom állandó növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését, ami tehát azt jelenti, hogy a szocializmus éfitése az emberekért folyik, azokért történik, s ha valamelyik vezető erről a kérdésről megfeledkezik

? akkor az nem is méltó arra, hogy a szocializmus építésében konkrét vezető munkakört töltsön be. Ez elsősorban oeháb politikai meggyőződés kérdése, emberszeretet kérdése. Mz egy olyan probléma amit az országos rendelkezéseken belül mindenkinek a maga területén érvényre kell juttatnia. Különösen azért csodálatos, hogy ezen a területen nincs megfelelő javulás, megfelelő eredmény, amikor is ebben a kérdésben már a Politikai Bizottság határozatot hozott, amely nem objektiv okokat hozott fel, hanem konkrétan rámutatott a gépállomások, állami gazdaságoknál lévő hiányosságokra, rámutatott amikor leszögezte, hogy üzemeinkben a vezetők, igazgatók gyakran bűnös lazasággal kezelik a törvényeket, s nem gondoskodnak a munkavédelmi rendelkeéések végrehajtásáról. Azért tűztük mi ezt a kérdést napirendre, hogy az elvtársak ne objektiv magyarázatokkal igyekezzenek megnyugtatni a Megyebizottságot.