MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. július 14. - 1952. augusztus 4.

1952-07-14 - 1. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 2. Szóbeli javaslat a Jászfényszarui és a karcagi Vegyesipari Kisipari Termelőszövetkezet pártszervezete megalakulásának engedélyezésére - 3. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének tapasztalatairól és a további feladatokról - 4. Jelentés az üzemi kollektív szerződés megkötéséről, a munkások egészségügyi helyzetéről és a munkásvédelemről. Melléklet: jelentés - 5. Jelentés az 1952/53 évi pártoktatás előkészítéséről, javaslat a propagandistákra. Melléklet: jelentés; javaslat - 6. Szóbeli javaslat a júl. 21-i és a júl. 28-i megyei pártbizottsági ülés napirendjére

A következő kérdés amit szeretnék felvetni, az eredmények népszerütésének beinditása, ami áll a látogatásból, népszerüsitő brossurakból, kulturális megmozdulásból, és egyéb kérdés ékből.Ezzel kapcsolatban párhuzamosan megindítani a súlyponti községekben azokat a termelőszövetkezeteké*, amelyek látogatni mennek,és javaslom,hogy a reánk következő vasárnaptól kezdve ezeknek a látogatását meg kell kezdeni járás ónként, azon tul pedig szintén be kell inditani a jövőhóttől kezdve járásonként összecsoportositva megyei minta szövetkezethez is a látogatásokat,amely a javaslat szerint a Mezőtúri Béke lesz. Másik része a dolgonak nészerüsitákk brossurakat fogunk kidolgozni,és ezzel kapcsolatban szintén hozzá kell kedzeni kiadni, ugy megyei,mint járási viszonylatban lo napon belül el kell készülni, a megyei stanxcil len,és minden járás a maga legjobb eredményei alapján egy egy járási kiadmányt készitsen el. ^ég egy problémát szeretnék felvetni, a földfelajánlások kérdése.Mind gyakrabban lehet tapasztalni,hogy a dolgozó parasztok az államnak vissza akarják adni a döldet,és az a baj,hogy az alsóbb tanácsoknál nincs egy meghatározott álláspont,hogy mi legyen a válasz, nincs kivéve,hogy földfelajánlást nem lehet elfogadni,vagy lehet-e,és nincs az sem,hogy ott megmondják a dolgozó parasztoknak,hogy tőlük nem azt várja az állam,hogy felajánlája a földet, hanem menjen a t ermelőszövetkezetbe, a felajánlásokat inkább azokon a területeken lehet tapaszta lni, ahol államigazdaságok vannak.Ezt is szeretném felvetni az államigazdaságok felé,hogy ne ugy akarják a munkaerők problémájukat megoldani,hogy csábitják a dolgozó parasztokat, mert nem vél étlen,hogy fegyverneken gmelyre példa a surjáni államigazdaság, vagy, vagy Tiszaburén, vagy Tiszaszentimrén ahol a tiszaigari államigazdaság van a dolgozó parasztok inkább a földei akarják leadni,mint a szövetkezetbe lpni, ezt is tisztázni kell a tanácsok felé, mi itt a tenni való.A másik pedig,hogy az államigazdaságok ne akarják a munkaerő problémát ugy megoldani,hogy a parasztok felajánják a földjüket,és eayes helyeken még a szövetkezetek is államosodni akarnak.Az a jellemző,hogy leginkább az uj gazdák, ajánlják fel a földjüket, akiknek ezelőtt volt földjük nem akarják felajánlani, ebből a szempontból az a véleményem, hogy a pártszervezeteink felé is fel kell vetni,hogy az uj gazdák felé vigyék ezt a munkát,hogy az állam nem azt várja tőlük,hogy a földet ott hagyják, hanem termel öcsoportba lépjenek be. Horváth elvtárs. A mi munkánk az elkövetkezedő időkben a követe ező kérdések köré fog csoportosulni.Első feladatunk,hogy kiválasszuk azokat a kádereket, akik alkalmasak a "eladatok végrehajtására, gondoskodni kell arról,hogy olya tagositó bizottságok jöjjenek létre, akik tudnak dolgozni,és jó agitációs munkát is tudnak kifejteni, a tagésitási munkák ideje alatt a szövetkezeti csoportéi,és a birtokrendezési csoportéi segitő erőket kiküldünk, különös súllyal a kunszentmártoni járás ba,és ott a tanácsnak megadjuk a segitséget. Második kérdés helyesen kijelölni azokat a községeket, és csoportokat, ahol a tagositast végre tudjuk hajtani, az olyan helyeken, ahol a 4oo hold nem áll rendelkezésre ezeket kiértékeljük,és ezeknél a tartalék erőből feltörve a csoport erejét ki fogjuk egésziteni,és minden egyes csoportba igy biztosítani tudjuk a feltételeket.Feladatunk lesz az,hogy a tagositas nál Szolnok város kérdését központi kérdésként kezeljük,és itt felelőség terhel bennünket.Személyesen megnéztem Bajtai,és Ragó elvtársai ezt a kérdést,és ha az államigazdaságnak a terület szükséges,