MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. április 28. - 1952. június 2.

1952-04-28 - 1. Szóbeli beszámoló a máj. 1-i munkaverseny tapasztalatairól és az ünnepségek előkészítéséről - 2. Jelentés a pártcsoportok kiépítéséről és azok munkájáról. Melléklet: jelentés - 3. Jelentés a normarendezés tapasztalatairól. Melléklet: jelentés - 4. Jelentés a kukorica, a lucerna és a rizs vetéséről, a növényápolási munkákra való felkészülésről. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 5. Szóbeli jelentés az 5 hónapos pártiskolai hallgatók kiválogatásáról - 6. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 7. Szóbeli javaslat a máj. 5-i és a máj. 12-i megyei pártbizottsági ülés napirendjére

megszervezésével biztosítják, hogy az átmeneti keresetcsökkenést a legrö­videbb időn belül behozzák. Nem volt kielégítő az Apritógépgyár és a tö­röksztmiklósi Gépgyár aktivaértekezlete, Az Aprtbógépgyárban pl. a műsza­kiak nem szóltak a normarendezéshez /népszerűtlennek tartják/. Opportu­nista magatartás mutatkozott meg Tsztmiklósi Gépgáyrban, ahol 18-án azért nem tartották meg az aktivaértekezle tet, mert szombat délután és vasár­nap alkalmával az ellenség támadásától féltek. 21-re elhalasztott értekez­leten sem jelentek meg megfelelő számban, ahol javaslat hangzott el, hogy a távolmaradókat pénzbirsággal sújtsák. A titkár elvtárs hozzászólásában kijelentette,, hogy az értekezlet anyagát vegyék ugy, mint fontos állami titkot, amit egyenlőre nem lehet kivinni a dolgozók közé. Az aktivaülések ál bálában jók voltak /Jászberény és Tsztmiklós kivételével/. Az aktívák megértették a normarendezés fontosságát és vállalták annak-jó végrehaj­tását. Több helyen azonban túlságosan könnyű feladatnak tartottak a nor­marendezést és ez a további értekezletek előkészítésében meg is mutatko­zott. Hibája volt az aktivaértekezle teknek, hogy nem eléggé konkretizál­ták az üzembe: miért is vált szükségessé a normarendezés és nem ismer­tették annak technikai lefolyasát.­Műszaki értekezletek: többnyire a normarendezés technikai lebonyolításit tárgyalták meg, elosztották üzemrészekre az előirányzott csökkentési szá­zalékot, megalakították a normafelülvizsgáló bizottságokat és azok kiok­tatását végrehajtották.- Jó volt a műszaki értekezlet a Járműjavítóban ahol osztályonként tartották meg és a vállalati igazgató személyesen vett részt ezeken. A Tiszacipőrgyárban a műszaki értekezlet 15-20 percig tar­tott és nem is szabták meg konkrétan a feladatokat. Líüszaki értekezletek hiányossága: hogy túlságosan a technikai feladatokat tárgyalták és ezeket politikailag nem támasztották alá. i-ibből kifolyólag a termelési értekez­letek megtartására* s em készül tek fel a műszaki vezetők megfelelően. /Tö bb helyen nem is ő k tártották/ ' ' A népnevelő értekezletek: jól voltak megszervezve, a Tiszacipőgyár,Jász­berény, Tiszabutorgyárban, ahol a népnevelők csaknem teljes számban meg­jelentek. Titkári beszámolók lelkesek voltak, de többnyire általánosak. Kern voltak megfelelő helyi konkrétumok és érvek kidolgozva, kivéve a Tiszacipőgyár és a Járműjavító kocsiosztályát, ahol a titkári beszámoló konkrét és megfelelő agitációs érveket adott a népnevelők kezébe.- Pl. hány uj gépet kapták, hogyan emelkedett a dolgozók keresete, mennyi újí­tási javaslatot vezettek be. Az Apritógépgyárban a titkár elvtárs elmond­ta, hogy 1 gépen dolgozó munkis pl. ujitást vezetett be, ezt a vezetőség­gel nem közölte, ezt az ujitást többen is átvették és ezáltal magas szá­zalékot értek el, normájuk lazává vált, indokolatlanul magas keresethez jutottak. Ham sikerült a népnevelő értekezlet a Járműjavító 6 osztályán megfelelően, a Papírgyárban, ahol a titkár elvtárs elutazott versenyki­értékelésre, levélben hagyta meg, hogy tartsák meg az értekezletet, igy

Next

/
Thumbnails
Contents