MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. január 3. - 1952. február 12.
1952-01-29 - 1. Fegyelmi ügyek megtárgyalása, a Fegyelmi Bizottság előterjesztése alapján - 2. Jelentés a tagosítás előkészítéséről. Melléklet: jelentés - 3. Jelentés a pártoktatás helyzetéről, javaslat a további feladatokra. Melléklet: jelentés - 4. Jelentés a pártcsoportok átszervezéséről, a pártbizalmik munkájának megjavításáról. Melléklet: jelentés - 5. Jelentés az 1952-es tervév feladatairól Szolnok megyében. Melléklet: jelentés
Pöntő feladatunk as 1952-es tervévben a szocialista munkaverseny tovább kiszélesítése, hogy Rákosi elvtárs születésnapjára a Kongresszusi versen} oredményoit túlszárnyaljuk, hogy a Gazda-Deák-Rőder mozgalmat, a sztahanovista munkamódszereket kiszélesítjük, ebben a munkában Pártszervezetcin » nok fokozottabb sogitsóge és ellenőrzést koll nyújtani a Szaksz rvezoteknok, el koll érnünk, hogy a Szakszervezet munkája lényegesen megjavuljon* Jo:.xult a Szakszervezet munkája a Tószegi Gyárépitkozós, a Jármüjavitó, Papírgyár, a Szolnoki rnagnsőpitkozósnól, amit bizonyit az i3, hogy ezekb n a üzemekben Rákosi elvtárs születésnapjára n dolgozóknak már 8o-9o-^-a konk. rét vállalást tott, Noa kielégitté azonban a Szakszervezet munkája az Apríttó gépgyárban, a Jászberényi Ujgyárópitkczősnől, ahol a Szakszervezet egyátnlán nem szorvozi a versenyt, nincs önnek szakszervezeti bizalmiak, az Aprittó Gépgyárban pl* n Szakszervezcti tagságiuljjat a Párt szervezőtitkára szedi, ós mindösozo 50 szakoz .rvozoti tag van, do azok is mint régi szakszervezeti tagok korültsk bo az üsembo, tehát itt még egyetlen szakszervezeti tagot som szerveztek bc. A Szakszervezet M.T.-nok ős a területi bizottságoknak sürgősson ki koll javitani ezokot a hibákat. Az 1952-s t rvőv mint ahogy Rákosi elvtára ia mondotta, ^z ötéves tervünk |^.öntő 03Ztondcje. Sbbon az ővben fektetünk bo nagyobb összegeket, ugyanakkor ennok orodmónyoi csak 1953 végén és 1954-bon fogjuk orozni. A könynyon mozgósítható tartolókok no.gyrőssét már 1951-bon igőnybo vettük, j Gyáripari tcrmolésnok 25 SÉ-al koll ebben -z óvbon emelkedni, ami aonnyiségileg jóval többet jolont mint amennyit 1951-ben termeltünk. Ezért az 1952-es torv toljesitŐ3hez sokkal nagyobb orőfenzitésekro van szükség, mint 1951-bon volt. Gorő elvtárs fölhívta figyelmünket azokra az alapvető feladat okra,amelynek megvaiósitósa lehetővé teszi, hogy az 1952 ovi tervünket 3 sikorossen toljosithcssüfc, 1./ A__t „rmolóeszk özök jobb kihaszh áláor. éa a term elés ogyenlotesobbó tétele" jani "azt jelent,!, hogybiztosTtoni kell a tőrmolós egyenlet00 cmelkedósót azt, hogy a tervet neaosak negyedévenként, havonkint őa dek-'donkint, hanui naponta, sőt óránkónt is toljositoni koll, amit eddig uőg nom tudt* tunk biztoaitani. Havonkint, sőt naponkint ia ingadozik a termelóa, pl. • a hónapolojőn lazőláo, n hónapvégén fohaiiaunka van, ami azt jelenti, hogy a gépek őa szerszámok nincsonnok tcrvazarüon kihasználva. Pl.Tisza Cipógyár {can októbor 1-ső dok~djában 79 ozor, második dókádban 89 ezor, a harmadik dókádban 93 ezer p-'r cipőt gyártottak. A hónap végén megmutatkozó rohammunka a túlóra keretet őa a béralaptullépést oredményozi. Pl. a Tisza Cipőgyáré lo $-al lépte tul a béralaptorvct. Az öaszoa üzemeinknél a bóralaptullápéa 4.1 ami azt jelonti, hogy alig van olyan üzenünk amolyik tul no. lép*« to volna a béralapot. 1952-os óvbon a béralapot üzemeinknek szigorúan bo koll tartani. Az egyenletes taruolés egyik alapvető föltétele az üzouak közötti és az üzc.ion belüli kooperáció, együttműködés, amely téren sok hiányosság van. Gyakran előfordul, hogy üzemeink non kapják u.eg a félkész árut pl. a Salgótarjáni Acélgyár non szállítja időjében a Törökszentmiklósi Gépgyárnak a tárcsás boronához a tárca ókat, do ugyanakkot az üzemen bolüli együttműködésben is vannak hibák, pl. a Tiszacipőgyárban igen gyakori, hogy a fel' sőróoz szabászok, vagy ik'o üzemrészek lemaradnak a torvtoljcsitésbon, a-i . azt jelenti, hogy a többi üzemrészek folyamatos munkáját és torvtoljositését akadályozza. Nagyban akadályozza a torv teljesítését a sok gépállás 03 géphiba, ami abból adódik, hogy no,, tartsák karban megfelelően a gépe kot, pl. a Ti3za Cipőgyárban a 4-ifc negyedévoa torv időszaka alatt a gépállások több mint 14 ezor órát tesznek ki, ami közel lo ozor pór cipő kiesését jelenti. A gépek jó kihasználása érdekében nagyon fontos az uj technikai módszereklek az alkalmazása a goyrvágás, a Szovjet módszerek alkalmazása, amit a ni Uzo.cinkben még kovésbbő alkalmaznak, auiyo pedig volna Illetőség, különösen az Aprittó Gépgyárban, amoly a 1 .gnedornebb gépekből dolgozik, de
