MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. január 3. - 1952. február 12.
1952-01-22 - 1. Fegyelmi ügyek megtárgyalása, a Fegyelmi Bizottság előterjesztése alapján - 2. Jelentés a megye értelmiségének helyzetéről. Melléklet: jelentés - 3. Jelentés a 3 hónapos és a 4 hetes pártiskola munkájáról. Melléklet: jelentés; határozat - 4. Jelentés a bizalmas ügykezelési munkáról. Melléklet: jelentés - 5. Jelentés a párttaggyűlések előkészítéséről, a tag-tagjelölt felvételről. Melléklet: jelentés - 6. Szóbeli jelentés Rákosi Mátyás 60. születésnapja tiszteletére indított munkaverseny és felajánlások helyzetéről - 7. A megyei pártbizottság 3 hónapos munkatervének megtárgyalása - 8. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 9. Szóbeli javaslat a megyei pártbizottság jan. 29-i és a febr. 5-i ülésének napirendjére
Készült lS52~yo.no 21. 25 példányban. J e 1 e a t é s . megyénk értelmiségének helyzetéről, (Jer" elvtársnak o megyei Pártértekezleten elmondott beszéde alapján. A-g érfolmiaék szerepe, á s&oo ia lxisfflna énitáaébe: Gerő elvtárs o megyei Párt értekezleten szükségesnek tartotta felvetni oz értelmiség kérdését, mint mondotta "azért mert értelmiség nélkül az értelmiség egy széles rétege nélkül nem tudjuk a szocializmus alapjait megépíteni, o szocializmust f elépiteni* ''Tannak sokan" mondotta Gerő elvtárs ''okik ugy gondolják, hogy oz értelmiségnek n Pártba és a Párt vezetésébe való bevonása nem fontos". Ez olapvető tévedés. Mindenkinek tisztába kell ltnni azzal, hogy nekünk már most van egy viszonylag széles értelmiségi rétegünk* a régiekből és az ujakból és vnn egy igen széles réteg* amely móg nem egésszen értellmiségi,^ de amely értelmiséggé át alakulóbon van. w ^ajd igy fejezte be Gerő elvtárs "az értelmiségiek nélkül nem lehet legyőzni oz ellenséget és lehetetlen felépíteni a szocializmust. Szükséges ezt kihangsúlyozni azért is, mert még nállunk is találkozunk olyan nézetekel, amely lebeosüli az értelmiségiek szerepét a szoc. épitésében, találkozunk még az értelmiséggel szehben is elenséges nézetekkel. Az ilyen nézetek viszont omint o Sztolin elvtárs tanitja "nem egygyeztethetők össze a Párt álláspontjával. Az értelmiség ellenességnek a gyökere egyrészt abból következik, onnan ered, hogy nz értelmiség azelőtt a földesurakat ős kapitalistákat szolgálta. A szoc, épitése során megváltozik az értelmiség tevékenységének a jellege. Sztálin elvtárs azt tanította " azelőtt Hz értelmiség kénytelen volt a vagyonos osztályokat szolgálni, mert más lehetősége nem volt!,' ma 3 néput kell szolgálnia". Az értelmiség ellenség gyökere másreszt azzal magyarázhotó, hogy az értelmiség - bár tagjait a társadalomban volomennyi osztályából toborozza - jelentékeny részben tőkés és kispolgári származású veit. Az értelmiség ellenesség gyakorlattan való megnyilvánulását jelenti az is, ha a szülik, vagy vállalatok és intézmények meggátolják a gyermekeket a tanulókat, a dolgozókat a tanulásukban, továbbtanulásukban. Az értelmiség szerepének a lebecsülését jelenti az is, ha az üzemek, iskolába jár ók- diákokat alkalmaznak és ezzel elvonják őket a továbbtanulástól*. Az értelmiség lebecsülését jelenti oz is ; ha az üzemek, vállalótok nem biztosítják a különböző egyetemek fakultásaira heirstkozott levelez* halig?tők tanulási lehetőségeit. Ezek az intézmények, vállalótok nem szivlelték meg Szt'-ilin elvtársnak tanításait, hogy "ma értelmiség ellenesnek lenni azt jelenti, mint ugy vélekedni, hogy azok a munkások ős párnáztok, akik nem régen a gyárakban és kolhozokban Sztohanov módra dolgoztak s akiket később hogy képzettségre tegyenek szert a főiskolákro küldtek, éppne ezáltal megszűnnek igaz emberek lenni, másodrendű emberekké válnék, ez szerint n képzettség káros veszedelmes V A Szocializmus épitése a termel*erők fejlesztésével, o rejtett tartalékok minden területen való f e. ltórásóvol vclósitható meg. A szoc. építőse megkívánja nemcsak oz anyogi, hanem nz összes szellemi erők mozgósítását, felhasználását is.
