MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1951. szeptember 18. - 1951. október 30.

1951-09-26 - 1. Jelentés a begyűjtés helyzetéről. Melléklet: jelentés; kimutatás - 2. Jelentés az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről. Melléklet: jelentés - 3. Jelentés a békekölcsönjegyzés előkészítéséről, javaslat a további feladatokra. Melléklet: jelentés - 4. Előterjesztés káderügyekben. Melléklet: előterjesztés - 5. Előterjesztés a káderképző konferenciák vezetőire. Melléklet: előterjesztés - 6. Szóbeli javaslat a következő megyei pártbizottsági ülés napirendjére

mély Odak 15'kg-ot tud leszedni. O láh.' elvtárs. A vetés, illetve az Ő3zi szántás Has maradásnál azt az indokot hozzák elő, hogy a szárhordás volt, ami megakadályozta a munkát. Emlékezzünk vissza a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére, most lényegében hasonló a felvetés és ha a jelntés ézámadatait nézzük, a szárak beta­karítása a földekről jelentéktelen mértékben folyik. Ezeknek a letaka­ritáaa nem több, mint 4-5 #-ék, tehát a valódi-hiányosság nem ez. Kü­lönösen élesen mutatkozik meg a lemaradás a szövetkezeti városokban. Alapvető hiba az, hogy az ellenőrzés ha van is nem terjed ki aterőie­tekre. Oda korlátozódik, hogy a pártszervezetekkel a tömegszervezetek vezetőségével, vagy a Tanáos elnökkel beszéljük meg, de nem nézzük meg konkréten kinnt a területet. Rákell szoknunk arra, hogy huzamosabb időt töltsünk kinnt a területen. líe alkalmazzuk azt, hogy körül szaladjuk a megyét. Ennek az ideje lejárt, hanem legalább 1 napot tartózkodjanak egy helyen ás ott adjuk meg a konkrét segitséget. Szarvas elvtárs javaslatával teljesen egyet értek, hogy megállapítja azt, hogyáltalánosak a jelentések és arra adunk általános javaslatot, azt nem mondjuk meg, hogyan javitsa meg a Járási, városi Pártbizottság a munkáját, hogyan alkalmazzák a szempontokat. Javaslom, hogy az M.B. ülésre a beszámolók javaslattal együtt 3-4 oldalnál ne legyen több. Dávid elvtárs. .gi munkákban komoly lemaradás mutatkozik. Dacára a kezáááii-eieő kezdeti elsőhelynék, mégis ha megnézzük a talaj minőségét, akkor várhatjuk, hogy az őszi esőzések beállásakor könnyen az utolsó helyre kerülhetünk, mindent megkell tenni, hogy a rendelkezé­sünkre álló kedvező időjárást kihasználjuk. Ha nem jól használjuk ki az időt, akkor komoly hátrányok keletkezhetnek ebből és ezzel függ össze az is, amit lappné elv társnő mondott, hogy nem tudjuk még mindig a ma­radi nézeteket leküzdeni és még a mezőgazdasági vonalon dolgozó éa a munkát irányító elvtársakban is megvan az a maradi elmélet, hogy a ké­sőbb vetett ősziárpa a jobb. Nyilván való, hogy' nekünk és a tömegszervezeteknek ezek ellen a maradi nézetekz ellen kell küzdeni én rákell szoritani a dolgozóparasztokat hogy szeptemberben fejezzék be az ásziárpa vetését és október közepén pedig a buzavetését. Az őszi mezőgazdasági munkával kapcsolatos politi­kai munka nem kielégitő. Már Szarvas elvtárs is felvetette, ha van valami ujjitás, akkor azt fel­kapjuk, dehogy az ujjitást be is vezessük arra nem gondoltunk. Itt van az ősziárpa vetésénél négyzetes vetés, a Tanács 'Mezőgazdasági osztály­vezetője nem tudja, hogy mennyit vetettek el és nem is foglalkoznak ez­zel, de ha meggyőznék a dolgozóparasztságöt a négyzetes vetés előnyé­ről, akkor meglenne ennek is az eredménye. í'elel-ssé kell tenni a Mező­gazdasági osztályt, ho y igy vessék az ősziárpát a megyében és nem le­het ugy elhanyagolni, mint tavaly. Kekünk az ujjitásokat nemcsak felkeli vetni, de ezt be is kell vezetni. Mezőtúron a párttitkár elvtárs azt mondja, hogy nincs szükséga a gépi­erőkre, a rizs aratásánál, mert van elég munkaerő, ugyanakor a nyári munkáknál állandó munkaerőhiányról beszéltek.

Next

/
Thumbnails
Contents