MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1950. november 14. - 1950. december 27.

1950-12-08 - 1. Jelentés az agitációs munka tapasztalatairól, a Politikai Bizottság nov. 21-i határozata alapján. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés a kádermunka helyzetéről és a további feladatairól. Melléklet: jelentés

ra, áldozatvállalásra van szükség és ez a mozgósítás az agitációs munkából hiányzik. Bzt a problémát nem vetették fel eléggé. Másoílk probléma, amit felvetnék az agitációs munkában megnyilvánuló opportunista jelenség az osztályellensé^gel szembeni magatartás terén.Az a tapasztalatunk, hogy a megyében komoly leleplező munka a kulák és klerikális reakcióval szemben nincs.A kulákag elleni harc csak adminisztratív uton folyik. Az osztályellenség leleplezését a tömegek körében elhanyagol ják, 4 Járás területét vizsgáltuk meg és neu találkoztunk azzal,hogy a párt titkárok emlékeztek volna az egyház és az állam közötti megegyezésre és lelepleznék a klerikális reakció akna munkáját. Opportunista jelenséggel találkoztunk a nehézségekkel szembeni helytállás terén, A mi falusi agitációs munkánkra jellemző az opportunista magatartás. Harmadik probléma, s egyik központi feladat, amely előttünk áll a tszcs, mozgalom népszerűsítése, a fejlesztésének elősegítése. Megyénkben a tapasztalat azt mutatja, hogy a szövetkezeti kérdéaben a politikai felvilágcsitó munkánk az eredményes: ismertetésére korlátozódik elhallgatjuk a jelentkező hiányosságokat a termelés terén, a szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén. Pegyvarneken beszélget tünkd olgoző parasz tokkal, elmondották, hogy ha agitátorokkal beszélnek,nakik azt mondják csak el, hogy pl. 15oo forintot kaptak, ennyi mázsa búzát stb. de hogy hogyan érték el az eredményeket, aiilyen munkával jutottak előbbre azt nem mondják el, hanem ugy válaszolnak, hogy rt lépj be a szövetkezetbe Te is, majd meg tudod.* Kunszentmár tonban a j írási pártbizottsággal beszélgettünk és kitűnt a beszélgetés során, hogy a járási bizottság tagjai nem ismerik a termeié i szövetkezetek működési szabályzatát. Tehát azért nem uagy arázzák meg a tszcs. mUködésiszabályzntát, mert a jb. sam irányítja erre a népnevelők figyelmét, ők maguk sem ismerik. De azt hiszem, a többi járásoknál sem.állunk jobban ezen a téren.i^ás brigádok is hasonló tapasztalatokat hoztak, ez is mutatja, hogy a ml agitációnk opportunista, hogy nem magyarázzuk meg a szövetkezeti mozgalomnak conk a szép oldalát, az eredményeket, pedig a parasztok felé az volna meggyőző, ha a szövetkezetet ugf mutatnánk be amilyen valójában, hogy a szövetkezet olyan, amilyen"é a parasztok munkájukkal teszik. S

Q ezt a néhány problémát azért vetettem fel,mórt az értekezleten nem jöt ki, hogy a falusi agitáoiónknak mik a hiányosságai, amit ha nem javítunk meg hamarosan, nem juthatunk előbbre, líásik hiány 03 ság, ami az agit adós munka hiányosságából fakad, a pártszervezeteink kapcsolata az cjínileg dolgozó paraeztokhoz. Igen laza, igen nagy fokú a dolgozó parasztok közötti politikai meggyőző munka labecsüléss, ez pedig az egyénileg dolgozóparasztok lebecsülését jelenti. Káosor elvtárs kint volt Tiszasason, itt beszélgettünk tozcs. tagokkal és az jött ki, hogy aki még nem találta meg a helyét, hogy hová tartozik, az ellenség* Gyalu községben egy dolgozó parasztA5 holdae/-ra a párt titkár azt mondotta, hogy • azzal a kulákkal beszéltek". S ilyen egészségtelen viszonyt több helyen találtunk,Elmondották az egyszerű dolgozó parasztok, hogy aki raég nem lépett be a szövetkezetbe, azt ellenségnek tartják, pedig erre a veszélyes jelenségre Éppen Rákosi elvtárs hivtn fel a figyelmünket az október 27-i beszédében. 3gy másik komoly probléma, ami ugyancsak kinti tapasztalatunk,- a legtöbb pártszervezetünk, állami és töme«szervezetek összekeveredése. TÍ3zasaaon pl, a pártszervezet vezetőségének 4 tagjából 2 fölmüvesszövetkezeti, 1 tszcs.-ben dolgozó és egy mezőőr, s csodálkozik a part titkár, hogy az 51 pártszorvezeti tagból mindössze 12 jár el, a többi aktiv pártmunkát nem végez,