MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1950. január 5. - 1950. április 25.

1950-04-25 - 1. Szóbeli bejelentés a megyei kádertanács, káderügyekben hozott határozatáról - 2. Szóbeli beszámoló a Központi Vezetőség vezetőségválasztásra vonatkozó határozatának időarányos végrehajtásáról - 3. Szóbeli tájékoztató a stockholmi békekonferencia határozatáról és a május 1-i ünnepségek előkészítésének tapasztalatairól - 4. Jelentés a Szolnoki Magasépítő Vállalat munkájáról. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 5. A MINSZ megyei Bizottságának jelentése az egységes ifjúsági szervezet - DISZ - megalakításának előkészületeiről. Melléklet: jelentés - Tag-tagjelölt felvételi kérelmek elbírálása szóbeli előterjesztés alapján

Általában a miiszaki vezetés lazaságára és szervezetlenségére vezethető az vissza,hogy a válialat többmint 80 munkahelyén folyó építkezésekről terv-felbontás egyáltalán nincsen, illetőleg terv-felbontással egyetlen építkezésnél, a Zagyvaparti építkezésnél taláikozunk.Általában megállapíthat juk azt,hogy a vidéki épitkezó3 éknél a műszaki vezetés hiányos és maguk a körzeti építésvezetők sem törődnek annak « szervezésével. Pl. Niehold központi épitáa i vezetőt nem érdekli az,hogy milyen építkezéseket vezet, de ugyanakkor sem ő, sem a müszakiosztály még csak tájékoztató adatot se tudott arra vonatkozólag adni,hogy az á ltaléuk irányított vidéki épitkezések ténylegesen mibe is kerültek. Ez a magyarázata és a gyakorlati alapja annak,hogy a vállalatnál sem az önköltség csökkentésére, sem pedig a helyes és jobb munkamódszer megjavítására komoly intézkedés nem történt.- Ez a gyakorlati alapja annak,hogy a vállalat építkezései jóval az országos átlag fűlött vanvak és takarékosságról az épitkezési helyeken nem beszélhetünk. Az üzemgazdasági osztály munkájával kapcsolatosan megállapít ottuk,hQ- y az is teljesen laza és ösztönöse,például a legfontosabb kapcaolt része felé az anyagosztályhoz.- Általában az egyes épitkezések szükséges és megrendelendő építési anyagok kimutatását az anyagosztálynak csak késedelmesen adja le, amiből az következik,hogy az anyagosztály az épitkezések megkezdéséhez határidőre az anyagokat biztositani nem tudja.«á Jellemző páída erre pl. a turkeve építkezés,ahol március 1.-én volt az építkezés kezdeti határideje megjelölve s ugyanakkor az anyagosztá^y a megrendelendő anyagok kimutatását csak márc. hó 2o>rán kapta meg s ugyanakkor az üzemgazdasági eaStá^y sürgette,hogy az anyag 25.-re. a helyszínen legyen .Az anyagosztály központi felülvizsgálatánál az a látszat merült fel, hogy kapcsolata és szervezése általában a többi osztályokhoz kielégítő.- A gyakorlat, valamint a bizottság helyszini ellenőrzései ezzel szemben rámutattak arra,hogy a legsúlyosabb hiányosságok az anyagosztál; keretén belül mutatkoznak.- Q Igy pl. megállapítottuk azt,hogy a karcagi kirendeltség márc.50.-án a kunmadarasi gépállomás munkálataira, valamint egyébb munkálataira koinplet- kőműves saerszámokat, pucolókat, fürészeket, fogókat, kisbakokat és egyébb anyagokat is igényelt, annak igazolása melett,hogy a kirendeltsék munkálatai az uj munkahelyek beindulásával megszaporodtak s igy a meglévő munkásaikat csak ugy tudják foglalkoztatni, ha azok megfelelő szerszámokat kapnak.- Az anyagosztály ezen igénylést elintézte ugy, hogy egy tételt leszállított és az igénylést, mint elintézettet$,elrakka.Ez gyakorlatban azt eredmény ez te, hogy a karcagi kirendeltségnél a szakmunkásokat szerszámmal ellátni nem tudta s igy munkaeszköz hiányában az építkezéseken belső munkanélküliség állott elő.A felelősség e téren Turi Lajost terheli, aki az anyagosztály vezetője. A könyvelési esztályok munkájának felülvizsgálatánál megállapítottuk azt, ogy az elmúlt évben többmint 2 hónappal kullogott a műszaki teljesítés mögött.- Jelenleg az a helyzet,hogy másfél hónappal van elmaradva a ténylegesifc-épit kezes éktől.- Általában késlelteti a könyvelést erősen az,hogy a műszak nem adja meg a könyvelés számára a pontos és kielégítő adatokat s ez eredményezi azt,ho^,y sok-sok helyesbítésre van szükség.-