MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1950. január 5. - 1950. április 25.
1950-01-05 - 1. Jelentés a Tiszai alsójárás, Karcag, Jászsági felsőjárás és Jászberény pártbizottságainak munkájáról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés a megyei bizottság és a titkárság viszonyáról. Melléklet: jelentés
lődés tapasztalható. Ebben a járásban a csoportok megszervezésével a JB. igen komolyan foglalkozott és igy rövid idő alatt 8 tszcs.t alakítottak m Itt tapasztalhat ó .hogy az R lvt^aak & TTT. tipuc i csoport megalakítás' t erő"itfit ^k. kanak klh- táaa pl. Jánoshidán megmutatkozik.ahol a párttitkár ma^grSőnd ja.hogy a csoportn tagjainai^-JiiaMsége az I.-es ea IL ^an nAm tLpust akajgi^u-ljdiZj5k arra vették az irányt .hogy a III.-as alakuljo n meg. aáEnTHTakövetkezménye az lett, hogy a ottportnak 12 tagja van, a tODfcíek nem léptek be a csoportba.- ' "—— A csoport 12 tagj a köuül 11 kommunista éa a pártonklvüliek maradtak a cso portt ól távo TT^A 11 párt ag közül az elnöknek, a titkárnak és két intéző bízőTEsági tagnak fizetett funkciója van, a községházán és a Szövetkezet> ben. De ez a jelenség tapasztalható volt a Tiszai alsó járásban is, ahol „ Pl.Nagyréven a községi párttitkár a szövetkeze t termelési felelőse és afer Aha felvásárolója voljjf a csoport elnöke, vagy Tiszainokán,ahola párttitkár /^W tszcs.elnöke éa a szövetkezet marha felvásárlója volt,vagy Tiszakürtön - pártszerveset káderese a tszcs.elnöke, a ím.szövetkezet ügyvezetője, "^feég ez idáig ezek az elvtársak nem mondtak la a szövetkfcetben vállalt ^•fizetett fmnkciójukról és nem mentek el atszcs.-be dolgozni.Ezek a jelenségek azt muta"gák,hogy ezek az elvtársak nemcsak a fauszövetkezeteket,hanem a tszcs.-ket is irányítani akarják és esetleg fizetésüket több helyről biztosítani.-. Tapasztalható volt az a jelenség is Pl. a J,'szaági felső jártban JUnoshidán,hogy a csoport tagja a f öldjáradéka i. XKXXKX kiadásáról ugy beszélnek,hogy^asc-k akik a Iöldjáraíékot felveszik, kizsákmányolják ftaokat fi ta gokat.^akik földnélkül léptek be a c soportba. Ezek ellen a jelenségek elIelía legélesebben fel kell lépni,íiiert az ilyen helytelen állásponttal a szövetkezeti mozgaom kifejlődését akadályozzuk éa a ki'zópparasztságot távol tartjuk a tszcsk-től.I A megnézett területeken atszcs.tagjainak az oktatásánál,ha vannak is ugym jó szempontok, pl. a tszcs.minden tagja jár szemináriumra,-tekintet nélkül arra,hpgy párttag, vagy pártonkivilii,. pl.Nagyréven és több községekben és jó'jelenség az,hogy a tszcs.k>nél folyó szemináriumokat a Gépáll* másoktól kiküldött,fejlett, politikailag jól képzett elvtárs, vagy JB.tag vezeti. Azonban ezen a téren komoly hiányosságok vannak. Pl.Zarcagon,ahol 6 csoportnak 4-oo tagjak' közül 12«-an járnak szemináriumra. Aa oktatás lemorzsolódását elősegítette az,hogy a^JgfogA csoport tkjainak olyan Ígéretet tett,amit megoldani teljesen lehetetlen .Pl. a osoport tagjai Írassanak részükre olyan cikkeket,amilyénre szükségük van, zsir,szalonna,ruha nemü,bakkancs. Volt olyan osoport tag is,aki 17.ooo Ft.- értékben Íratott ezekből a dolgokból. Ennek a helytelen Ígéretnek a be nem tartása komoly kihatással volt a csoport tagjaira.1 A megnézett területekon a legtöbb helyen papiron meg van alakulva a tszca üzemi pártszervezete, de még konkrét munkával nem bízta meg a JB. a pártvezetősiget.- Legtöbb helyen a községi pártszervezet irányítás a alatt vannak tszcs.pártszervezetek. K járási és városi bizottságok konkrétan nm is tudják, a tszc#.pártszervezetek munkáját meghatározni.- \..<L*-» A Gépállomások a megnézett területeken kisebb hiányosságoktól eltekintve komoly segítséget nyújtót.;, air a tszcsk-nek és a községben a-dolgozó parasztságnak.- Ez legélesebben megmutatkozik a Tiszai alsó járásban a cibakház i és a m sterszáliási gépállomécknál. azek a gépállomások állandóan látogatják a hozzájuk tartozó tszcs.ket és munkájukban támogassák azokat valamint a helyi pártszervezeteket. Pl.Mesterszálláson a gépállomás a pált szervezet munkáját döntően elősegiti és oktassa a pártszervezet tagjait.-
